1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.b. Fejér megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A családok taglétszám szerinti összetételének változását elsősorban az idézte elő, hogy jelentősen csökkent a családokban élő gyermekek száma. Emelkedett a gyermek nélkül élő és az egygyermekes családok aránya, a kétgyermekeseké majdnem azonos az 1949. évivel, a többgyermekeseké már lényegesen alacsonyabb, mint az előző népszámláláskor. A 6- és többgyermekes családok aránya kevesebb mint az 1949. évi arány fele. A családok Gyermok-száin százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs gyermek 23,9 28,0 1 gyermek 29,4 32,6 2 „ 23,2 23,4 3 —5 „ 20,6 14,8 6 és több gyermek 2,9 1,2 Összesen 100,0 100,0 100 családra 1949-ben 169, 1960-ban 139 gyeimck jutott. Ez a szám még a gyermekes családokra számítva sem éri el a családonkénti átlag két gyermeket (100 gyermekes családra átlag 193 gyermek jut). A családokban élő 133 910 gyermeknek 73%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 23%-ában nincs egyáltalán ilyen korú gyermek, 36%-ában él egy, 26%-ában kettő és 10%-ában három 15 éven aluli gyermek ; háromnál több ilyen korú gyermek a gyermekes családoknak csupán 5%-ában van. Azoknak a családoknak az aránya, amelyekben valamennyi gyermek 15 éven aluli, a kétgyermekes családoknál a legmagasabb (69%). A 15 évesnél fiatalabb gyermekek aránya Sztálin városban magasabb, mint a megye bármelyik járásában. Itt az összes gyermekek 84%-a 15 éven aluli; 100 családra 116 tizenöt éven aluli gyermek jut, 14-gyel több, mint a megyében átlagosan. A családok típusai A családok 89%-a házaspár, 11%-a egy szülő gyermekkel. 1949-hez képest a házaspárból álló családok aránya csekély mértékben emelkedett. A megyében a házaspárból álló családok viszonylagos száma valamivel magasabb, mint országosan. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 90%-ában — anya az ,,egy szülő". Ez az összes családoknak egytizede, ami egyben azoknak a családoknak az arányát is jelenti, amelyekben a családfő nő. A családoknak csak 12%-ában él rokon is ; 1949-ben ez az arány megközelítette a 16%-ot. A rokonnal élő családok 76%-ában felmenő rokon, 22%-ában oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 268. A családoknak közel 26%-a egy-generációs, kétharmada két-generációs ; három vagy több generáció a családoknak 7%-ában él együtt. A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása hasonlóan alakult, mint országosan: az egykeresos családok aránya jelentősen csökkent, a többkeresős családoké emelkedett. A megyében azonban az egykeresős családok aránya magasabb, a többkeresős családoké pedig alacsonyabb, mint országosan. A családok Keresők száma százalékos megoszlása Nincs kereső 1 kereső 2 3 „ 4 és több kereső összesen a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok számának és arányának emelkedésénél (a megyében kisebb mértékű, mint országosan) figyelembe kell venni, hogy a kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van, és a családban más kereső nincs. A megyében az összes családok 4%-ában van eltartott családfő, ezek 29%-ábtcrr^zért eltartott a családfő, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. 1949 I960 0,4 no a 1,6 a) 25.0 00,1 35,0 8,8 8,2 3,2 2,1 100,0 100,0 2 Fejér megye ] 7