1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.a. Komárom megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Háztartások A megyének a családokban és családtöredékekben élő kereken 260 000 lakosa 78 840 háztartásban tömörül. Ennek 89%-a ún. „család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló ,,nem család"-háztartások túlnyomó többsége — 92%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások közel 94%-a egycsaládos, 6%-a pedig kétcsaládos. Háromcsaládos háztartás összesen 107, ennél nagyobb pedig mindössze 4 van a megyében. A „család"-háztartások közel négyötöde 2—4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya 1,6%. A háztartások átlagos nagysága a „család"-háztartásokban alig valamivel magasabb, mint az átlagos családnagyság; 100 „család"-háztartásra átlagosan 357 személy jut; a kétcsaládos háztartásokban 546, a háromcsaládos háztartásokban 839. A háztartásoknak is több mint a felében (53%-ában) csak egy kereső, egyharmadában csak két kereső van; három kereső már csak minden tizedik háztartásban található. A kereső-eltartott arány a háztartásokban valamivel kedvezőbb, mint a családokban; 100 háztartásra 161 kereső és 100 kereső személyre 104 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele csaknem azonos a családokéval. Az alkalmazásban álló nem mezőgazdasági fizikai dolgozók háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, a mezőgazdasági önállóké és a nyugdíjasoké valamivel magasabb, mint a családoké. Külterületi népesség A megyében 482 külterületi település van, ebből csaknem a fele (44%) a komáromi járás területén. A külterületi lakotthelyeken él a megye népességének 9,5%-a, közel 26 000 fő. A községek feléhez ötnél kevesebb, egynyolcadához tíznél több külterület tartozik. Esztergom város és Ács község külterületi településeinek a száma meghaladja a harmincat. A külterületek több mint kétharmada mezőgazdasági jellegű település és ezeken él a külterületi népességnek több mint a fele (14 000 fő). A 31 bányászati jellegű külterületi lakotthelyen a lakosok száma 7400, a 28 egyéb ipari jellegű településen 3400 fő. A külterületek több mint felén a népesség száma legfeljebb 10 fő, egynegyedén száz, vagy annál több. A megye külterületi népességének 16%-a a városokhoz, 84%-a a községekhez tartozó településeken él. A külterületi népességnek több mint a fele férfi, 1000 férfira csak 857 nő jut. A külterületi lakosság 32%-a 0 — 14 éves a belterületi 27%-kal szemben. Az öregkorúak aránya viszont csak 7% a belterületi 12%-kal szemben. A külterületi népesség megoszlása nemek és korcsoportok szerint: Részletezés férfi Népesség nő összesen 1000 férfira jutó nő 15 éven aluli 15—39 40—59 éve 8 százalékban 60 éves és idősebb összesen Belterület 120 695 123 522 244 217 1023 26,8 38,9 22,7 11,6 100,0 Külterület 13 858 11 875 25 733 857 31,5 43,6 17,5 7,4 100,0 Összesen 134 553 135 397 269 950 100G 27,3 39,3 22,2 11,2 100,0 Az érettségi bizonyítvánnyal vagy magasabb végzettséggel rendelkező 7 éves és idősebb népesség aránya a belterületeken 5,8%, a külterületeken 3,6%. Az írni- olvasni nem tudók aránya a belterületeken 2,4% a külterületi 4,2%-kal szemben. A külterületeken élők csaknem 53%-a eltartott, míg a belterületeken élőknek csak 50%-a. A 100 keresőre jutó eltartottak száma a külterületeken 111, a belterületeken 99 fő. A külterületi keresők 39%-a a mezőgazdasághoz, 46%-a az ipar-építőiparhoz tartozik. A belterületeken viszont csak 19% a mezőgazdasági keresők aránya, míg 49% az ipar-építőipariaké. Belterület Külterület Népgazdasági ág Népesség Keresők százalékban 100 keresőre Népesség Keresők jutó százalékban eltartott 100 keresőre jutó eltartott Mezőgazdaság 18,6 19,4 91 45,4 39,1 145 Ipar-építőipar 53.6 49,2 117 41,6 46,0 91 Egyéb népgazdasági ágak 27,8 31,4 76 13,0 14,9 84 összesen 100,0 100,0 99 100,0 100,0 111 2* 19