1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.a. Komárom megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A két nemhez tartozó keresők iskolai végzettségi színvonala eltér egymástól. Az általános iskolát végzett kereső nők aránya 41,7%, a férfiaké 33,2%; az érettségizett kereső nők aránya — az országoshoz hasonlóan — meghaladja a férfiakét (8%, a férfiak 5%-os arányával szemben), az egyetemi oklevéllel rendelkezőknél azonban már a férfiak vannak túlsúlyban, a férfiak 2,7%-ával szemben a nőknek csak 1,3%-a rendelkezik egyetemi végzettséggel. Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a megye keresőinek közel a fele tartozott az iparhoz-építőiparhoz és csak alig valamivel több mint egyötöde a mezőgazdasághoz. 1949-hez viszonyítva az ipari és építőipari keresők száma több mint kétharmadával emelkedett, a meze gazdasági keresőké 18 százalékkal (6300 fővel) csökkent. E változás következtében a mezőgazdasági keresők aránya — amely már 1949-ben is a legalacsonyabb volt az országban — 36%-ról 21%-ra esett; ugyanakkor az ipari-építőipari keresőké 39%-ról 49%-ra — amegyék közül országosan is a legmagasabbra — emelkedett. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya szintén nőtt (összességében 25%-ról 30%-ra). A nyugdíj asak száma 1949 óta közel kétszeresére emelkedett és megközelíti a 13 300 főt. A keresők összes számának 37 000 főnyi emelkedését elsősorban az ipari keresők számának több mint 22 000 főnyi emelkedése idézte elő. E változások folytán a keresők népgazdasági ágankénti összetétele a következőképpen módosult : Népgazdasági ág Százalékos megoszlás 1949 I960 Mezőgazdaság 35,6 21,2 36,8 43,3 Építőipar 2,6 5,6 Közlekedés 3,4 4,8 K 3re ske le'em 3,1 5,2 Egyéb népgazdasági ágak 18,5 19,9 ebből nyugdíjas 6,9 9,8 Összesen 100,0 100,0 A megye 58 400 főnjá ipari keresőinek fele — az összes keresők egyötöde — több mint 29 200 fő, a megyére legjellegzetesebb iparcsoportban, a bányászatban dolgozik. Számuk 1949 óta több mint 10 000 fővel, 54%-kal emelkedett és az ország összes bányászati keresőinek közel egyötödét teszi ki. A bányászaton kívül aránylag jelentős még az építőanyagiparban, a gépgyártásban, a vegyiparban és a villamosenergia termelésben foglalkoztatottak száma is. Az ipari-építőipari keresők aránya a megye községeiben viszonylag alacsonyabb (44%), városaiban magasabb (55%). Ezzel természetesen ellentétes módon alakult a mezőgazdasági keresők aránya: ez a városokban 7%, a községekben 33%. A megye legjobban iparosodott járása a dorogi járás, itt a keresők közel kétharmada dolgozik az iparban és építőiparban. A komáromi járásban még a mezőgazdasági keresők vannak túlsúlyban, arányuk meghaladja az 50%-ot. A városok közül valamennyiben magas az ipari építőipari népesség aránya, de kiemelkedik közülük Oroszlány (73%) és Tatabánya (64%). A megye 72 községe közül csupán 20 tekinthető teljesen mezőgazdasági jellegűnek, ahol a mezőgazdasági népesség aránya meghaladja a 60%-ot, további 12 községben a mezőgazdasági népgazdasági ághoz tartozók aránya 40 és 60% között van. 14 község tekinthető teljesen ipari községnek, itt ugyanis az ipari-építőipari népesség aránya meghaladja a 60%-ot, 22 további községben ez az arány 40—60% között van. A keresők népgazdasági ági összetételének megváltozása módosította a megye népességének népgazdasági ági megoszlását. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma 71 500-ról 57 000-re (20%kal) csökkent, ipari-építőipari népessége 98 000-ről 142 000-re (44%-kal) emelkedett. A népgazdasági ági összetétel változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 1949. évi közel 37%-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 8%-ra esett és így 1960-ban a megye keresőinek 82%-a alkalmazásban álló, illetve termelőszövetkezeti tag lett. A fizikai-szellemi munkát végzők aránya is eltolódott; 100 fizikai dolgozóra 1949-ben 16, 1960-ban már 21 szellemi dolgozó jutott. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma meghaladta a 98 000-et és számuk 78%-kal volt magasabb, mint 1949-ben. Ugyanakkor az önállók és segítő családtagok együttes száma közel 36 000-ről 11 000-re csökkent (69%-kal). A népszámlálás időpontjában több mint 12 000 főt tett ki a termelőszövetkezeti tagok száma. 14