1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.a. Komárom megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Komárom megye területe 2254 km

2, népességszáma 1960. január 1-én 269 950 fő volt. A megye területe az ország összterületének 2,4%-a, lakossága pedig az összlakosságnak 2,7%-a. A megye területnagyság szempontjából az ország 19 megyéje közül a legkisebb, népesség szempontjából pedig a 17-ik. Komárom megye népsűrűsége — az erőteljes iparosodás következtében — viszonylag magas: a népszámlálás időpontjában megközelítette km

2-ként a 120 főt. (A megyék átlagos népsűrűsége ezzel szemben 84.) A népesség fejlődése A legutóbbi 11 év folyamán a megye lakosságszáma 22%-kal növekedett. Ez az 1949. évi 220 661 népességszámhoz képest közel 50 000 fő szaporodást jelent. A megye területén a népszámlálás időpontjában 133%-kal (közel 155 000-rel) több lakos élt, mint az első hivatalos magyar népszámlálás (1869) időpontjában. Tényleges szaporodás A népesség Népsűrűség az előz

ö népszámláláshoz száma a) 1 km

2-re viszonyítva szám szerint %-ban 1869 115 684 51,3 — — 1880 124 203 55,1 8 519 7,4 1890 132 589 58,8 8 386 0,8 1900 151 155 07,1 18 566 14,0 1910 167 310 74,2 16 155 10,7 1920 179 565 79,7 12 255 7,3 1930 192 212 85,3 12 647 7,0 1941 212 339 94,2 20 127 10,5 1949 220 661 97,9 8 322 3,9 1960 269 950 119,8 49 289 22,3 Az 1949 óta eltelt 11 évben a tényleges szaporodásból közel 31 000 főt a természetes szaporodás és több mint 18 000 főt (a szaporodás több mint egyharmadát) a megyébe történő bevándorlás eredményezte. Ezen idő alatt 1000 lakosra 140 fő természetes szaporodás és 83 fő belső vándorlási többlet jutott. A népesség területi megoszlása 1960. január 1-én a népesség 43%-a lakott a megye öt városában és 57%-a a három járás 72 községében. 1949-ben a városi népesség aránya — a jelenlegi közigazgatási beosztás szerint — még csak 39% volt. Ugyanez az arány 1930-ban 37%, 1900-ban 29% és 1869-ben 27% volt. A városi lakosság aránya Komárom megyében egyike a legmagasabbaknak. , 1949-hez viszonyítva a városok népessége több mint 29 000-rel (34%-kai) növekedett, a községekben ez az emelkedés 20 000-nél alacsonyabb és kevesebb mint 15% volt. így all év szaporodásának háromötöde a városokra jut. A városok tényleges szaporodásának közel 60%-át teszi ki a bevándorlás többlete, a községekben lényegileg az elvándorlók száma kiegyenlíti az odavándorlókét. 1949 óta a természetes szaporodás és a vándorlási különbözet a következőképpen alakult: Terület A népesség száma 194». 1960. Természetes szaporodás januar 1. Vándorlási Tényleges többlet szaporodás 1949—-1959 Községek Városok . Összesen 134 671 85 990 220 661 154 605 ] 15 345 269 950 18 992 11 945 30 937 942 17 410 18 352 19 934 29 355 49 289 A megye városai közül a legutolsó népszámlálás óta a legnagyobb arányú szaporodás az 1954-ben várossá nyilvánított — Oroszlányban tapasztalható, melynek lakosságszáma a) 1869-től 1890-ig csak' a polgári, 1900-túl us összes népesség. 9