1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Személyi és családi adatok képviseleti minta alapján (1960)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A Központi Statisztikai Hivatal az 1960. évi népszámlálás kiadványsorozatának második kötetében a népszámlálás anyagából készült 1%-os képviseleti minta adatait teszi közzé. * Magyarországon népszámlálási feldolgozás alkalmával elsőízben kerül sor képviseleti minta alapján előzetes adatok közlésére. A képviseleti minta kiválasztását és adatainak feldolgozását az tette szükségessé, hogy a több évre terjedő teljeskörű végleges feldolgozás előtt a népesség személyi (demográfiai, ill. foglalkozási), valamint családi (és háztartási) viszonyaira vonatkozó legfontosabb adatok rendelkezésre álljanak. A kötetben közölt 1960. január 1-i állapotra vonatkozó adatok a teljeskörű végleges feldolgozásétól még eltérhetnek. Felhasználásuknál minden esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek nem teljeskörű feldolgozás eredményei és természetük alapvetően különbözik a szokásos statisztikai adatokétól. A képviseleti minta elkészítése úgy történt, hogy a népszámlálás teljes anyagából külön feldolgozás készült minden századik magánháztartásról és az intézeti háztartások minden századik személyéről. Ily módon kiválasztásra került az ország népességének 1%-a, amely a képviseleti (más néven mintavételi, vagy reprezentációs) eljárás szabályai szerint képviseli (reprezentálja) az ország egész lakosságát. Bizonyos — külön fejezetben ismertetett — matematikailag meghatározott alapelvek szerint a képviseleti mintában szereplő 99 765 személy legfontosabb demográfiai, foglalkozási és családi adatai megfelelnek az ország — előzetes feldolgozás útján megállapított — 9 976 530 lakosa adatainak.

1 * 5>C A képviseleti minta kiválasztásának jellegéből adódóan, az ebből származó adatok a megfelelő teljeskörű adatoktól kisebb-nagyobb mértékben eltérhetnek. Ezek a különbségek azonban előzetesen csak hozzávetőlegesen határozhatók meg, miután az adatok eltérései a teljeskörű adatokhoz viszonyítva véletlenszerűek. Matematikai számítások alapján azonban megállapíthatók azok a határok, amelyek közé a tényleges adatok valószínűleg esni fognak. Eltérő nagyságrendű adatoknak különböző hibahatárok felelnek meg; a kiválasztás elvéből következően a nagyobb mintabeli adatok viszonylagos hibahatára kisebb, a kisebb adatoké nagyobb.

2 Az 1%-os kiválasztás olyan feltételek mellett történt, hogy az 1 500-as nagyságú mintabeli adat (ami megfelel a teljeskörű feldolgozásnál 150 000 lakosnak) viszonylagos hibája — 95%-os valószínűség mellett — 5%. Ez annyit jelent, hogy amennyiben a képviseleti minta adatai között — kivetítve az egész lakosságra — 150 000-es adatot találunk, ez a valóságban az ennél 5%-kal nagyobb és az 5%-kal kisebb számokkal határolt intervallumba eső számok bármelyike lehet; tehát 95% a valószínűsége annak, hogy a tényleges adat 142 500-nál kisebb és 157 500-nál nagyobb nem lehet. (Pl.: ha a képviseleti minta adatai szerint a 65—-69 éves férfiak száma 1 452 fő, akkor az ilyenkorú férfi népesség tényleges száma ettől eltérhet, de 138 000-nél kevesebb és 152 000-nél több valószínűleg nem lesz.) Az í 500-nál nagyobb mintabeli adat relatív hibája kisebb, az ennél kisebb mintabeli adat relatív hibája nagyobb 5%-nál. Ezért a minta adatainak közlésénél lehetőleg olyan táblázatok készítésére törekedtünk, amelyek viszonylag nagyobb értékű adatokat tartalmaznak, hiszen ezek pontossága is nagyobb lesz. Ennek következtében a különböző csoportosítások nem túlzottan részletesek. 1 A mintavételi eljárás módszerét részletesen a kötet V. része tartalmazza. a Á kiszámított hibahatárok sem tekinthetik azonban teljesen bizonyosnak, mivel ezeket általában i)i%-os valószínűségi szint mellett állapították meg. Ez azt jelenti, hogy húsz eset közül általában tizenkilenc esik a meghatározott határok közé, átlagosan azonban húsz közill egy mintabeli adat pontatlannak bizonyul. 5