1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Személyi és családi adatok képviseleti minta alapján (1960)
I. Az adatok ismertetése
A keresők foglalkozási viszony szerinti megoszlása a következőképpen alakult : Foglalkozási viszony Százalékos megoszlás Foglalkozási viszony 1920 1930 1941 1949 1960 Önálló 25,1 27,3 26,4 33,1 12,4 Segítő családtag 15,7 13,9 13,6 18,2 8,8 Termelőszövetkezeti tag — — — 12,2 Alkalmazásban álló 57,5 55,4 56,0 43,2 58,6 Ebből: fizikai dolgozó 51,7 49,1 49,4 34,4 44,1 szellemi dolgozó 5,8 6,3 6,6 8,8 14,5 Nyugdíjas 1,7 3,4 4,0 5,5 8,0 X Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A mezőgazdaságban 1960. január 1-én az összes keresők 28%-a önálló, 25%-a segítő családtag volt, a termelőszövetkezeti tagok aránya meghaladta a 28%-ot. Az iparban az önállók és a segítő családtagok együttes száma csupán 5% volt, az alkalmazásban állóké 88%. Az alkalmazásban állók és a termelőszövetkezeti tagok együttes számából 85% fizikai, 15% szellemi dolgozó. A többi népgazdasági ág közül az építőiparban és a szolgáltatásban jelentősebb még az önállók és segítő családtagok száma (egyaránt 6—6%). Egyéni gazdasággal "rendelkezők 1960. január- 1-én a keresők valamivel kevesebb mint 19%-ának (995 000 főnek), 1949-ben 32%-ának (1,4 millió főnek) volt gazdasága. A mezőgazdaságban — az 1949. évi 49%-kal szemben — a keresők 32%-a rendelkezett gazdasággal. A csökkenést elsősorban a termelőszövetkezeti tagok számának növekedése eredményezte. A nem mezőgazdasági népgazdasági ágakba tartozó keresők 12%-ának (405 000 főnek) volt gazdasága. Az ún. „kétlakiak" száma 1949-hez képest 93 000-rel — 30%-kal — növekedett. 1960-ban az 1 kat. holdon felüli gazdasággal rendelkező keresők közel 29%-a volt nem mezőgazdasági ágba tartozó „kétlaki" kereső. (Az 1 kat. holdon aluli gazdaságokat is figyelembe véve, ez az arány 1949-ben 22%, 1960-ban 41% volt.) Megváltozott a mezőgazdasági ágba tartozók gazdaság-nagyság szerinti megoszlása is: az 1 kat. holdon aluli gazdaságok aránya több mint kétszeresére (6,1%-ról 12,8%-ra), az 1 — 10 kat. holdas gazdaságoké csekély mértékben (70,6%-ról 73,4%-ra) emelkedett; a 10 kat. holdnál nagyobb gazdaságok aránya, alig valamivel több, mint fele az 1949 évinek (23,3%-ról 13,8%-ra csökkent). A nem mezőgazdasági keresők gazdaság-nagyság szerinti megoszlása jelentősen eltér a mezőgazdaságiakétól : Az egyéni gazdasággal rendelkező Gazdaság-nagyság mezőgazdasági egyéb mezőgazdasági egyéb Gazdaság-nagyság keresők százalékos megoszlása 1949 1960 1 kat. holdon aluli gazdasággal 6,1 38,0 12,8 49,3 1— 3 kat. holdas „ 18,4 33,8 20,5 34,4 3—5 „ „ „ 19,4 14,2 20,5 10,5 5—10 „ „ „ 32,7 9,8 32,4 4,9 10—15 „ „ „ 13,2 2,3 10,1 0,7 15—25 „ „ „ 6,9 1,2 3,4 0,1 25 kat. holdon felüli „ 3,3 0,7 0,3 0,1 Egyéni gazdasággal rendelkezők összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Társadalmi-gazdasági csoport 1949 óta jelentős változás következett be a népesség társadalmi-gazdasági összetételében. A mezőgazdasági önállók és eltartottjaik száma az 1949. évi 3,9 millióról kevesebb, mint 1,5 millióra esett. A volt önállók vagy termelőszövetkezeti taggá, vagy alkalmazottá váltak. Ennek folyományaként a termelőszövetkezeti tagok és eltartottjaik száma 1960-ban már 1,4 millió fő volt. Az alkalmazásban állók és eltartottjaik száma az 1949. évi 3,9 millió főről 1960-ban 6,1 millió főre emelkedett. * Az ismeretlen foglalkozási viszonyúakkal (0,1%) együtt. 18