1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Személyi és családi adatok képviseleti minta alapján (1960)
IV. A fogalmak magyarázata
jelölve az i-ik szisztematikus minta j-ik elemét a szisztematikus minta x t í átlagának szórására kapjuk: a-! 2 / N—l , v \ + (n—l)ej, (9) n \ N ahol e - -—-——n 2 2 (*//-*> (io) Itt x az ismérv alapsokaságbeli átlaga, a^ torzítatlan becslése és cr* 2 a megfigyelési értékek korrigált szórásnégyzete, feltételezve, liogy egyszerű véletlen kiválasztás történt. A (10) formula úgy tekinthető, mint ugyanazon szisztematikus minta elempárjai közti korrelációs együttható és a (9) formulában fellépő ezen kiegészítő tag bizonyos fokig ronthatja a mintavételi adatok pontosságát. Az 1%-os képviseleti minta esetén h = 100 és ezért feltételezhető, hogy az egyes kiválasztási egységek között semmiféle, vagy nagyon csekély korreláció áll fenn. Ezért q értéke elhanyagolható és így a szisztematikus kiválasztás nem befolyásolja lényegesen a mintavételi adatok pontosságát. A szisztematikus kiválasztás azonban — mivel terület szerint rendezett alapsokaságból történt (lásd 4.) — automatikusan rétegezést visz be a mintavételbe. Ez azt jelenti, hogy ha az N elemű alapsokaságot bizonyos ismérvekre vonatkozóan N v N 2,. . ., N L rétegekre bontottuk, ahol N = JS Ni> «=» í akkor az n elemű mintát véletlenszerűen választjuk ki oly módon, hogy a megfelelő rétegekből Ux, n L számú elemet emelünk ki, ahol L 7 1 = 2 í lr í=1 A vizsgált ismérveket tekintve kellően homogén rétegek választása csökkenti a megfelelő standard hibákat, azaz növeli a mintavételi adatok pontosságát. Az 1%-os képviseleti minta esetén az egyes megyék és ezen belül az egyes járások tekinthetők rétegeknek (pl. a mezőgazdasági népesség aránya tekintetében). Ily módon a szisztematikus kiválasztásból adódó automatikus rétegezés azon adatok pontosságát javíthatja, amelyeknél a háztartásonkénti kiválasztás növeli a standard hibákat. A képviseleti minta szisztematikus kiválasztása ezért elméleti szempontból is teljesen indokolt. A kiválasztást járásonként és megyénként hajtottuk végre. Ez egyrészről megkönnyítette a mintavétel ellenőrzését, másrészről lehetővé vált, hogy mintánk adatai kisebb területi- (megyei-) egységekre vonatkozóan is becsléseket szolgáltassanak. 4. A mintavétel gyakorlati végrehajtása A kiválasztásnál elkülönítve kezeltük a magán és intézeti háztartásokat, mivel egy-egy nagy intézeti háztartás a mintában erősen eltorzította volna a mintavételi adatokat. Ezért a magánháztartásokban élő személyekre vonatkozó képviseleti mintát háztartásonkénti, az intézeti háztartásokban élő személyekre vonatkozó mintát pedig egyénenkénti kiválasztás útján készítettük el. A népszámlálás területi (illetve ezen belül alfabetikus) rendszerben 5 elhelyezett anyagát járásonként sorszámoztuk és ebből a magánháztartások 1%-os képviseleti mintájának kiválasztása úgy történt, hogy egy-egy járás egész anyagán végighaladva, sorszám szerint minden 100-ik magánháztartást kijelöltük lemásolás céljára. Miután a mintába kerülő Összeíróívek kiválasztása szigorúan előírt szabályok szerint történt, a másolók kézhez kapták a másolásra kijelölt háztartások listáját a lemásolandó Összeíróív pontos megjelölésével. A képviseleti minta anyagát a mintába kijelölt Összeíróívek teljes lemásolásával kaptuk. Minthogy előre nem tudtuk, hogy melyik Összeíróíven szerepel intézeti háztartás, ezért a mintába kerülő intézeti háztartás anyagát mellőzve az előre kijelölt következő magánháztartásra tértünk át. Az intézeti háztartásokban élő személyeknél az egész járás anyagán végighaladva nem a háztartásokat, hanem minden 100-ik személyt jelöltük ki a mintába. A fent vázolt kiválasztási módszernek megfelelően a 100-as kiválasztási kezdőszám miatt a képviseleti mintába járásonként a szükségesnél 1 — 2, ily módon megyénként átlagban 5—6 magánháztartással kevesebb került. A kiválasztás egyszerűsítése és áttekinthetősége érdekében ezen különbségeket csak utólagos korrekcióval szüntettük meg. s Az összeíróívek utca és házszámszerinti sorrendben számlálókörzetenként, a számlálókörzetek községenként, ill. városoknál kerületenként a földrajzi fekvésnek megfelelően, a községek pedig járásonként alfabetikus sorrendben vannak elhelyezve. 150
