1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Személyi és családi adatok képviseleti minta alapján (1960)
I. Az adatok ismertetése
Iskolai végzettség A népesség kulturális színvonalának jelentős emelkedését mutatja, hogy a 15 éves és idősebb népesség egyharmada legalább az általános (elemi) iskola nyolc osztályát elvégezte, (az 1949. évi alig valamivel több mint 20%-os és az 1941. évi 15%-os aránnyal szemben). A 10 éves és idősebb népességen belül az írni, olvasni nem tudók aránya csupán 3% (1949-ben 4,5%, 1941-ben közel 6%). Figyelemre méltó, hogy 1960-ban 684 000 személlyel többnek volt a legmagasabb iskolai végzettsége nyolc általános (elemi) iskola, mint 1949-ben, ami 74%-os emelkedést jelent, (ezzel párhuzamosan csökkent az ennél alacsonyabb végzettségűek aránj'a). A közép és felsőfokú iskolázottság növekedése is igen számottevő: Egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek a 25 éves és idősebb népesség százalékában 1941 4,2 1,6 1949 5,5 1,7 1960 8.8 2,7 Érettségizettek*) a 18 éves és idősebb Az előző népszámláláshoz viszonyítva 74 000-rel (80%-kal) volt magasabb azoknak a száma, akik egyetemi (főiskolai) oklevelet szereztek; az érettségivel — mint legmagasabb iskolai végzettséggel — rendelkezők száma 136 000-rel, (55%-kal) növekedett. A népesség iskolázottságának átlagos színvonala területenként különböző képet mutat: Egyetemi (főiskolai) Érettségi bizonyít- Altalános iskola + . , oklevéllel vánnyal nyolc oszt 4i yá t ír n'' é '?ettol- nem tudok rendelkezők ^ i J a 25 éves a 18 éves a 15 éves a 10 éves és idősebb népesség százalékában Budapest 6,4 19,1 53,3 0,8 Megyei és járási jogú városok 3,7 12.4 41,1 2,3 Községek 1.1 3,9 23,2 4,0 1960. január 1-én a 18 éves és idősebb férfiak 6,4%-ának, a nők 4,8%-ának volt érettségi bizonyítványa. Az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzetteknél ez az arány — a 25 éves és idősebb népességhez viszonyítva — 4,6, illetve 1,2% volt. A 15 éves és idősebb nők között az általános iskola nyolc osztályát végzettek aránya már egy árnyalattal magasabb, mint az ugyanilyen korú férfiak között. Az iskolai végzettség nemenkénti alakulásának egyik jellemzője, hogy a nők hátrányára e téren mutatkozó különbségek az elmúlt 11 év alatt jelentősen csökkentek. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező nők száma 1949-hez viszonyítva 87%-kal növekedett, az ugyanilyen végzettségű férfiaké csak 35%-kal. Az egyetemi és főiskolai oklevéllel rendelkező nők számának másfélszeresére történt emelkedésével szemben az ugyanilyen végzettségű férfiak száma 65%-kal növekedett. Ennek eredményeként 1960-ban a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya már csak valamivel több mint háromszorosa az ugyanilyen végzettségű nőkének; az arányoknak ez a különbsége 1949ben még ötszörös, 1941-ben pedig több mint hatszoros volt. Jelentős eltérést mutat a különböző korúak iskolai végzettség szerinti megoszlása : általában a kor előrehaladtával csökken az iskolázottság. így a 20—29 évesek 36%-ának volt az általános iskola nyolc osztálya a legmagasabb iskolai végzettsége, ugyanakkor a 30—39 évesek 19%-a, a 40—49 évesek 13%-a, az 50—59 évesek 9%-a rendelkezett csak az általános iskola nyolc osztályának megfelelő végzettséggel. Az érettségi bizonyítványt szerzetteknek aránya a 20—29 éves népességnél 10%, a 30—49 éveseknél 5%, az 50 éves és idősebbeknél csupán 3%. Az írni, olvasni nem tudók aránya viszont a kor növekedésével fokozatosan emelkedik. A 40 éven aluliaknál az analfabetizmus 1,6% körül van, a 40—49 éveseknél 2,6%, az 50—59 éveseknél 4,2%, a 60 éves és idősebbeknél pedig már 7%. Az összes 10 éves és idősebb analfabéták 39%-a 60 éves és idősebb, 21%-a 50—59 éves. * A magasabb végzettségűekkel együtt. 14
