1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Személyi és családi adatok képviseleti minta alapján (1960)

IV. A fogalmak magyarázata

Az 1%-os képviseleti minta adatai felhasználásának elősegítése érdekében — elsősorban a matematikai statisztikával foglalkozók részére — az alábbiakban ismertetjük az 1960. évi népszámlálás személyi és családi adatainak előzetes feldolgozásánál alkalmazott mintavételi eljárás módszerét, úgymint: a minta elemszámának meghatározását, a mintavételi egység megválasztását, a minta anyagának kiválasztási módszereivel, valamint a minta konkrét kijelölésével kapcsolatos eljárásokat, a minta korrekcióját, a mintavételi adatok pontossági fokát és az adatok használhatóságát. 1. A mintaelemszám meghatározása Az 1960. évi magyar népszámlálás anyagából készült 1%-os képviseleti minta terjedelmét a következő megfontolások alapján határoztuk meg. A minta elemszáma (nagysága) lényegesen befolyásolja a képviseleti minta adatainak

1 pontosságát, nagyobb mintanagyság mellett pontosabb adatokat kapunk, mint kisebb mintanagyságnál. Egyrészről tehát az adatok pontosságának növelése érdekében nagyobb mintaelemszám elérésére kellett törekednünk. Másrészről szem előtt kellett tartanunk, hogy a képviseleti minta kiválasztása és feldolgozása a teljes népszámlálási anyag feldolgozásával párhuzamosan történik és ezért a mintavétellel kapcsolatos munka nem befolyásolhatja lényegesen a népszámlálás adatainak feldolgozását. Ez az utóbbi szempont viszonylag kis mintanagyság megállapítását tette indokolttá. A fenti, egymásnak ellentmondó tényezők mérlegelésével olyan mintaelemszámot kívántunk meghatározni, amely lehetővé teszi a legtöbb országos adat kellő pontosságú megállapítását. Le kellett mondanunk azonban a legtöbb megyei adat mintavétel útján történő meghatározásáról, mivel emiatt jelentősen növelnünk kellett volna a mintanagyságot, ami a népszámlálás teljes anyagának feldolgozását lényegesen késleltette volna. A nemzetközi tapasztalatokat, továbbá a mintavételi adatokkal szemben felmerült gyakorlati igényeket figyelembevéve az országos adatok kellően pontos meghatározása alatt azt értettük, hogy a minimális mintavételi adatok zömének D relatív hibája adott valószínűségi szinten ne haladja meg az 5%-ot. F~-al jelölve a minta variációs együtthatóját (relatív standard hibáját

2), D-re fennáll, hogy D = tV~

x, (1) 1 A következőkbon a minta adatain a mintából számított mennyiségeket (megoszlás, átlag, szórás stb.) értjük, amelyekből az eredeti sokaság megfelelő mennyiségeire kívánunk statisztikai úton következtetni. a ®

t--vel jelölve a minta i-ik (• •=> 1, 2, ...,«, ahol n a minta olemszáma) elemének valamilyen mennyiségi mutatóját, definíció szerint <raho 1 a minta középértéke, a minta szórásnégyzete, a minta korrigált szórásnégyzete, (2) * = ~2* (3) n í * n íí n — 1 <r- — — * v» pedig a minta standard hibája (x szórása). (4) A (4) formulához visszatevós nélküli mintavétel esetén egy 1/ 1 faktor is járul, ahol N az alapsokaság elemszáma. fl, 10* 147