1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Személyi és családi adatok képviseleti minta alapján (1960)
IV. A fogalmak magyarázata
a munkaviszonyból származó havi illetményük az 500,— forintot meghaladja. (A nyugdíjasok között szerepelnek tehát azok is, akik időszakos mellékfoglalkozást végeznek, ha a végzett munkáórt kapott illetmény a törvény által megengedett havi 500,— forint fizetést nem lépte túl.) A földtulajdonnal, gazdasággal rendelkező nyugdíjasok — tekintet nélkül a földterület nagyságára — ugyancsak a nyugdíjasok csoportjába kerültek. FOGLALKOZÁSI VISZONY A foglalkozási viszony szerinti részletezés a népességet — a termelőeszközökhöz való viszonyuk alapján — az alábbiak szerint csoportosítja: önálló Segítő családtag Termelőszövetkezeti tag Alkalmazásban álló Nyugdíjas Egyéb és besorolhatatlan Önállók: az egyénileg dolgozó parasztok, az önálló kisiparosok és kiskereskedők, fuvarosok, a szabadfoglalkozásúak (önálló orvos, művész, író, mérnök stb.), az albérlő- és ágybérlőtartók, a földtulajdonuk bérbeadásából, egyéb vagyonukból élők és hasonlók. Az önálló gazdák közé kerültek azok a mezőgazdasági napszámosok is, akiknek 400 •-ölnél nagyobb gazdaságuk volt, továbbá a magukat munkanélkülinek valló személyek, akiknek saját kezelésű földjük (gazdaságuk) volt. Segítő családtagok: általában az önálló gazdáknak, a kisiparosoknak, kiskereskedőknek stb. azok a családtagjai, akik az önálló személy gazdaságában, műhelyében, fizetés nélkül rendszeresen segítenek. Az előző népszámlálással ellentétben a segítő családtagok között nemcsak az önállók segítő családtagjai, hanem a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában vagy a termelőszövetkezetben végzett munkájában segítő családtagok, továbbá az ipari, kereskedelmi stb. főfoglalkozású, de egyben gazdasággal is rendelkező (ún. „kétlaki") személyek segítő családtagjai is szerepelnek. Amennyiben önálló gazda 3 kh-nál nagyobb gazdaságában az összeírás során nem tüntettek fel segítő családtagot és volt a családban foglalkozás nélküli (háztartásbeli, eltartott) 1905—1945. években született nő, vagy 1900—1945. években született férfi, azok közül egy személy (8 kh-nál nagyobb gazdaságban kettő) segítő családtagnak minősült. (Ha a családban három vagy több 1946-ban vagy később született gyermek volt az anya segítő családtaggá minősítésére, továbbá a testi vagy szellemi fogyatékos családtagok segítő családtaggá minősítésére nem kerülhetett sor.) Termelőszövetkezeti tagoknál (háztáji gazdaságban, ill. a termelőszövetkezetben végzett munkájában), valamint az ún. kétlakiaknál ilyen segítő családtag átminősítés nem történt. Ezekben az esetekben kizárólag a bevallás volt az irányadó. Termelőszövetkezeti tagok: a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben ós termelőszövetkezeti csoportokban, a kisipari, háziipari szövetkezetekben dolgozók, akik a szövetkezeti vagyon közös tulajdonosai. ISTem kerültek ebbe a kategóriába a földművesszövetkezetek, a különféle munkaközösségek, szakcsoportok és a szövetkezeti központok dolgozói, továbbá a szövetkezetek alkalmazottai sem. Alkalmazásban állók: az állami vállalatokkal, hivatalokkal, intézményekkel, termelőszövetkezetekkel, önálló személlyel stb. munkaviszonyban álló személyek, akik végzett munkájukért bért vagy fizetést kapnak. Az alkalmazásban állók közé tartoznak a napszámosok és az alkalmi munkások is. A foglalkozási viszony szerinti csoportosítás további részletezése a foglalkozás minősége szerinti megkülönböztetés alapján történt. Az alkalmazásban állók és a termelőszövetkezeti tagok, az egyéni foglalkozás és a betöltött munkakör alapján, a foglalkozás minőségétől függően szellemi és fizikai dolgozókra oszthatók. Szellemi dolgozók: az értelmiségi foglalkozásúakon és a tisztviselőkön kívül általában azok, akiknek munkája nem igényel fizikai erőkifejtést. Ide tartoznak tehát, akik a műszaki vezetésben vesznek részt (főmérnök, üzemmérnök, technikus, művezető stb.); akik tudományos, vagy oktató tevékenységet fejtenek ki (tudományos kutató, fizikus, tanár, tanító, óvónő stb.); akik a betegeket gyógyítják vagy ápolják (orvos, szülésznő, ápolónő); a művészek (színművész, író stb.); a vállalatok, hivatalok, intézmények stb. vezetői; az adminisztrációs feladatokat végzők; a tisztviselők (előadó, könyvelő, bérelszámoló, pénztáros, gyors- és gépíró stb.). Fizikai dolgozók: ide tartoznak a termelőmunkásokon kívül a termelők kisegítői: a portások, őrök, takarítók, csomagolok stb. Ezenkívül a fizikai dolgozókhoz tartoznak a gépkocsivezetők, a kereskedelmi elárusítók, a kalauzok, a postai kézbesítők, a háztartási alkalmazottak, a házfelügyelők stb. is. Ugyancsak fizikai dolgozók az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági tanulók. SZEKTOR A társadalmi szektorhoz tartozás alapján a kereső személyek három nagy csoportba sorolhatók: állami-, szövetkezeti- és magán szektorban dolgozókra. A besorolás a következő szempontok szerint történt: Az állami szektorba tartoznak: az állami vállalatok, szervek, üzemek, hivatalok, intézmények stb. alkalmazottai; a párt- és tömegszervezetek, az érdekképviseletek és társadalmi szervek alkalmazottai; az országos szövetkezeti központi szervek alkalmazottai; a külföldi állami vállalatok, intézmények alkalmazottai; az állami intézetek, intézmények, otthonok és a tanácsok által eltartottak; a nyugdíjasok (amennyiben nem a szövetkezeti szektorból mentek nyugdíjba), az átmenetileg munkanélküli személyek, az ismeretlen munkaadójúak (ha az összeíróíven más szektorhoz való tartozásra utalás nem volt). 140
