1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Személyi és családi adatok képviseleti minta alapján (1960)

IV. A fogalmak magyarázata

CSALÁDI ÁLLAPOT A népesség családi állapot szerinti csoportosítása az eszmei időpontban fennállott jogi állapotnak megfelelően történt. Törvényesen elváltnak tehát csak az minősült, akinek házasságét jogerős bírói ítélet bontotta fel. Bírói ítélet nélkül külön váltan élő személyek adatai a „házasok" adataiban szerepelnek. Törvényes házassági kapcsolat nélkül együttélő személyek családi állapotának elbírálása ugyancsak a jogi helyzet alapján történt. Az ismeretlen családi állapotú férfiak (500 fő) a nőtlenek, az ismeretlen családi állapotú nők (300 fő) a hajadonok között szerepelnek. A táblázatok a népesség családi állapot szerinti megoszlását a 15 éves és idősebb népességről tartalmazzák­ÍRNI, OLVASNI TUDÁS írni, olvasni tudók azok a személyek, akik iskolába jártak — akár tudnak jelenleg írni, olvasni, akár nem tud­nak —, valamint, akik iskolai végzettség nélkül tanulták meg („általában ír, olvas"). írni, olvasni nem tudó az a személy, aki rendszeres iskolába egyáltalán nem járt, s nem is tanult meg írni, olvasni, minden 6 éves és fiatalabb (1954—1959-ben született) gyermek, még abban az esetben is, ha esetleg korábban már megtanult írni, olvasni, továbbá minden gyermek, aki a népszámlálás időpontjában járt az általános iskola első osztályába. ISKOLAI VÉGZETTSÉG A népesség iskolai szintjének megállapítása a legmagasabb iskolai végzettség alapján történt. Iskolai végzett­eégnek kizárólag a rendszeres iskolában végzett tanulmányok minősültek. Az iskolai végzettséget az adatok a jelenleg érvényben levő oktatási rendszernek megfelelően mutatják. Rendszeres iskolák: 8 osztályos általános iskola, 4 osztályos középiskola, 2—6 évfolyamos egyetem és főiskola. A régebbi népszámlálási adatokkal történő összehasonlítás céljából az előző oktatási rendszerek iskoláit a mai Iskolatípusok ós osztályszámok csoportjai foglalják magukban a következőképpen i a középiskola 1—4 osztályát az általános iskola 5—8 osztálya, a polgári iskola 1—4 osztályát az általános iskola 5—8 osztálya, a középiskola 5—8 osztályát a középiskola 1—4 osztálya. A táblázatok a népesség legmagasabb iskolai végzettségét a 7 éves és idősebb népességről mutatják ki. KERESŐ — ELTARTOTT Keresők a fizetéssel, jövedelemmel rendelkező személyek, tehát a vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek, önállók stb. alkalmazottai; a termelőszövetkezeti tagok, az önállók (egyénileg gazdálkodók, önálló iparosok és kereskedők, szabad foglalkozásúak); az önállók, a termelőszövetkezeti tagok, valamint a földdel is rendelkező alkalmazásban állók vagy nyugdíjasok (az ún. „kétlakiak") segítő családtagjai, továbbá a napszámosok. A felsorolt „aktív" keresők mellett a keresők közé számítanak az „inaktív" keresők is, vagyis azok, akik kereső foglalkozást nem folytatnak, de keresettel ren­delkeznek. Ilyenek a nyugdíjasok, a járadékosok és a vagyonukból élők (föld bérbeadásából élők, albérlő-, ágybérlőtartók stb.). A keresők számában szerepelnek még a népszámlálás időpontjában állást változtató (átmenetileg munkaviszonyban nem álló) személyek és az ipari (kereskedelmi, mezőgazdasági) tanulók is. Eltartottak akik keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, tehát a keresők említett csoportjaiba nem sorol­ható személyek. Ilyenek a nem kereső háziasszonyok, a nem kereső többi női családtagok (háztartásbeliek), a 14 éven aluli gyermekek, a keresettel nem rendelkező iskolai tanulók, az egyetemi és főiskolai hallgatók (ösztöndíjasok is), a nem kereső idős, beteg, rokkant személyek, valamint az úgynevezett közületi eltartottak. Valamennyi eltartott az eltartóval, — általában a családfővel — azonos foglalkozási viszony-, foglalkozási ég­és társadalmi-gazdasági csoportba, továbbá azonos szektorba került. ­NÉPGAZDASÁGI ÁG — FOGLALKOZÁSI ÁG A népszámlálás a népességet a keresők munkáltatója, ill. egyes esetekben a munkahelye alapján, — általában az egységes számjelrendszerrel is összhangban — foglalkozási ágak szerint csoportosítja. A foglalkozási ági csoportosításon belül a foglalkozási ági főcsoportok azonosak a néoa;azdasági ágakkal. Ennek megfelelően a csoportosítás a következő: Mezőgazdaság Ipar Építőipar Közlekedés Kereskedelem Szolgáltatás Közszolgálat Egyéb Az egyes népgazdasági ágak az alábbi foglalkozási ági csoportokat tartalmazzák: Mezőgazdaság Magán-, termelőszövetkezeti- és állami szektorhoz tartozó földművelés, az utóbbiak között az állami gazdaságok, kísérleti-, tan- és célgazdaságok, szakvállalatok, talajjavítás; állattenyésztés, halászat, erdőgazdaságok, gépállomások; mezőgazdasági irányítószervek, tudományos kutatóintézetek; egyéb mezőgazdasági foglalkozások (mezőgazdasági napszámosok, mezőőrök, vadőrök stb.). 138

Next

/
Thumbnails
Contents