1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Személyi és családi adatok képviseleti minta alapján (1960)
I. Az adatok ismertetése
Kormegoszlás Az ország népességének kormegoszlásában a legjelentősebb változást az öregkornak számának emelkedése okozta: 1960. január 1-én a lakosság közel 14%-a volt 60 éves és idősebb, 1949-ben ez az arány 12%, 1910-ben pedig csak 8% volt. Az öregedés hatása következtében az elmúlt négy évtizedben a munkaképes korúak idősebb korosztályaihoz (40—59 évesek) tartozók aránya emelkedett, a fiatalabbaké (15—39 évesek) csökkent. 1960-ban a munkaképes korú népesség 40%-a, 1920-ban csak 32%-a volt 40—59 éves. Az öregedési folyamat további következményeként a 15 éven aluli korévekhez tartozók aránya — bár az előző népszámláláshoz viszonyítva árnyalatnyi emelkedés mutatkozott — az 1910. évi 35%-ról 25%-ra süllyedt. A népesség kormegoszlásának alakulását a négy fő korcsoport szerint az alábbi táblázat 1920-tól mutatja be: 15 éven 15—39 40—59 00 éves és ]£ v aluli éves idősebb az össznépesség százalékában Összesen 1920 30.6 41,3 19,1 9.0 100,0 1930 27,5 42,6 20,1 9,8 100,0 194-1 26.0 40,6 22.7 10,7 100,0 1949 24.9 38,8 24,7 11,6 100.0 1960 25,4 36,8 24,1 13.7 100,0 Az 1949. évi és az 1960. évi két népszámlálás között az öregkornak száma 293 000 fővel (27%), a gyermekkornak száma 246 000 fővel (11%), a produktív korúak száma 234 000 fővel (4%) emelkedett. A produktív korúak fiatalabb korcsoportjához (15—39 évesek) tartozók számában az emelkedés 3% volt. Az öregkornak aránya Budapesten a legmagasabb (15%), a többi városokban és községekben lényegében egyforma (13 — 13%). A gyermekkornak aránya természetesen ellentétes módon alakult: ez Budapesten csupán 20%, a városokban közel 25%, a községekben pedig több, mint 27%. Budapesten a lakosság 65%-a produktív korú, elsősorban az idősebb munkaképes korúak viszonylagos magasabb száma miatt. A vidéki városokban a 15—59 évesek aránya 62%, a községekben 59%. Nemenként jelentősen eltér egymástól a kormegoszlás. A korábbi népszámlálásokhoz hasonlóan magasabb az öregkorú és alacsonyabb a fiatalkorú nők aránya, mint a férfiaké. Korcsoport Férfiak Nők Ezer férfi r a számának százalékos megoszlása J u t'° n o 15 éven aluli 27.1 23,9 944 15—39 éves 37,2 36,5 1049 40—59 éves 23,5 24,6 1124 60 éves ós idősebb . . . 12,2 15,0 1315 Összesen 100,0 100,0 1071 A férfiak és nők eltérő kormegoszlása következtében korcsoportonként eltérő módon alakult a két nem aránya: a nőtöbblet a kor emelkedésével párhuzamosan növekszik. A gyermekkorúak között még a fiúk száma meghaladja a lányokét, ugyanakkor az öregkorúaknái a nők száma közel egyharmadával magasabb a férfiakénál. Annak ellenére, hogy már az 1949. évi népszámlálás alkalmával is a nőknél magasabb volt az öregkorúak aránya mint a férfiaknál (] 1%-kal szemben 13%), a női népesség további öregedésének mértéke a két népszámlálás között meghaladta a férfiakét: a 60 éven felüli nők száma 175 000-rel (29%-kal), a hasonló korú férfiaké csupán 117 000-rel (25%-kal) növekedett az elmúlt 11 év alatt. Ezt csak némileg ellensúlyozta, hogy a fiú-születési többlet következtében a 15 éven aluli fiúk száma nagyobb mértékben növekedett, mint az ugyanilyen korú lányoké: a gyermekkorúakon belül a fiúk számának növekedése 11%, a lányoké 9% voít. A produktív korú férfiak száma egy árnyalattal jobban emelkedett, mint az ugyanilyen korú nők száma, (1949-hez képest a növekedés a férfiaknál 5%, a nőknél 3% volt). 12
