1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok (1960)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A Központi Statisztikai Hivatal az 1960. évi népszámlálás eredményeit tartalmazó kiadványsorozat első kötetében — a Számlálókörzeti Gyűjtőívekből készült Községi (Városi) Összesítőívek alapján — az összeírás előzetes adatait teszi közzé. A végleges eredmények a népszámlálási Osszeíróívek gépi feldolgozása után állnak majd rendelkezésre; közzétételük a feldolgozás menetének megfelelően, 1961. évtől kezdődően folyamatosan történik. Az előzetes jelleg a kötet használhatóságát nem befolyásolja, mert a most közölt és a végleges adatok közötti eltérés előreláthatóan nem lesz számottevő. * * A három részből álló kötet háromféle tábla-sorozatban az alábbi adatokat ismerteti: 1. Terület, népesség, népsűrűség, a népesség megoszlása kül- és belterület szerint. 2. A népesség számának alakulása az előző népszámláláshoz (1949. január 1.) viszonyítva, a népesség megoszlása nemek szerint. 3. A lakóházak, a lakott egyéb épületek, a lakások és a lakások helyiségeinek, ill. szobáinak száma. A számok az 1960. január 1. 0 óra eszmei időpontnak megfelelő állapotot tüntetik fel, az 1960. január 1-i államigazgatási beosztás szerint csoportosítva. (Az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az 1949. január 1-i népességszámok is az 1960. január 1-i államigazgatási beosztásnak megfelelően átszámított adatok.) Az I. részben összefoglaló táblázatok a felsorolt adatokat Budapest, megyei jogú városi, járási jogú városi és községi összesítésben, majd megyénként és városonként közlik. A II. rész mindhárom tábla-csoportjának első táblája Budapest és megyei jogú városok említett adatait kerületenként részletezi; a további táblák ugyanezeket az adatokat — a megyék, a megyéken belül a járások betűrendes sorrendjében, — községenként tartalmazzák. Az egyes járásokon belül a községek ugyancsak betűrend szerint következnek. Minden megye végén összefoglalva megtalálható az adatok járásonkénti összesítése, utána pedig a megyében levő járási jogú városonkénti felsorolása. (A megyei sorok a megyei jogú városok, a járási sorok pedig a járási jogú városok adatait nem foglalják magukban.) A III. részben a községek és városok betűrendes jegyzéke (névmutató) található. * * A kiadványban előforduló fogalmak magyarázata: Terület: az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal legutóbbi felméréseinek eredményeivel egyeztetett adatok kat. holdban és hektárban. (1 kat. hold = 0,575465 hektár, 1 hektár = 1,737726 kat. hold.) Népesség: az eszmei időpontban az összeírás helyén tartózkodott ún. jelenlevő népesség. Az egyes községek és városok népességének adatai tehát nem azoknak a személyeknek a számát jelentik, akiknek a községben, ill. városban bejelentett állandó lakásuk van, hanem azokét, akik az összeíráskor ténylegesen jelen voltak. Ennek megfelelően az adatok tartalmazzák az eszmei időpontban az összeírás helyén ideiglenesen tartózkodott személyek számát is, nem tartalmazzák viszont azokét, akik az eszmei időpontban állandó, vagy családi lakóhelyüktől akár csak ideiglenesen is, távol voltak. Az ország népessége, ugyanezen elv szerint, nem tartalmazza a külföldön élő magyar állampolgárokat, viszont tartalmazza — a diplomáciai testületek tagjai kivételével — az országban tartózkodó külföldi polgári személyeket. Népsűrűség: az adott államigazgatási egység területének 1 km

2-ére jutó lakosok száma. Külterületi lakotthely: a község (város) közigazgatási határa és az 1300/1949. Korm. sz. rendelet alapján megállapított és az azóta történt változásoknak megfelelően módosított belterületi határvonal közötti területén fekvő lakott helyek; ideértve azokat a nem mezőgazdasági jellegű településeket is, amelyek a község (város) belterületével szorosan nem függenek össze és a már beépített terület szélétől 500 méternél távolabb fekszenek, bár igazgatásilag a község (város) belterületéhez tartoznak (bánya, ipartelep, üdülőtelep stb.). A külterületi lakott helyek számában külön egységként szerepelnek a magános települések (erdő-őrház, gátőrház, vasúti őrház, útőrház), a tanyai települések, állami gazdaságok, gépállomások, üdülőjellegű települések, túrista házak stb. A csoportos vagy „sűrűtanyás" (főleg alföldi) települések viszont nem tanyánként külön-külön, hanem általában dűlőnként képeznek egy-egy külterületi lakotthely-egységet. 5