1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1965)

I. AZ 1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, FELVÉTELE ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK VÉGREHAJTÁSA

körzeteinek kialakításához és rögzítéséhez egységes 5000-es méretarányú térképeket készíttettünk a városokról és a városias jellegű községekről. Ezek a térképek értékes anyagot képeznek a népszámlálás végrehajtása után is. A térképek elkészítésével párhuzamosan került sor a külterületi lakotthelyek jegyzékének összeállítására és a községek bel- és külterületi térképeinek elkészítésére. A népszámlálási osztály által készített űrlapokon a községektől (városoktól) 1959. áprilismájus hónapokban bekértük a külterületi lakotthelyek pontos, névszerinti felsorolását és a községekre (városokra) vonatkozó íiéhány adatot, valamint a községek — a megadott minta szerinti — térképvázlatát. E feladat végrehajtását segítette elő az Építésügyi Minisztérium Város- és Községfejlesztési Főosztályának körrendelete, melyben a belterület és külterület pontos elhatárolását rendelte el azokban a községekben, ahol ez nem volt meg. Utca- és házszámjegj^zékek eddig nem készültek, az 1960. évi népszámlálás előkészítése során első ízben gyűjtöttük be minden városról és községről az erre vonatkozó adatokat (utcanév, házszám, tulajdonos neve, a ház, épület jellege, lakók száma). A pontos Utca- és házszámjegyzék az alapja annak, hogy senki az összeírásból ki ne maradjon és senkit kétszer ne vegyenek számba. Ennek pontos elkészítése nagy munkát jelentett a tanácsoknak, ellenőrzése pedig az igazgatóságoknak, felügyelőségeknek. Az Utca- és házszámjegyzékek elkészítését megelőzte az utcanevek és házszámok rendezése (névtelen utcák névvel való ellátása, egy helységen belül több hasonló utcanév megváltoztatása, számnélküli házak házszámmal való ellátása). Helyenként ez nagy feladatot rótt a közigazgatási szervekre. Az Utca- és házszám jegyzékek elkészítését, Budapest kivételével, a tanácsok végezték és az ezzel kapcsolatban felmerült költségek fedezéséről is nekik kellett gondoskodniok. Budapesten a KSH Igazgatósága végezte el ezt a munkát. A népszámlálás előkészítése során a község (város) területét számlálókörzetekre és felülvizsgálati körzetekre osztották fel. A számlálókörzetek és felülvizsgálati körzetek kialakítása valamint a számlálókörzeteknek munkadíj fokozatba való besorolása a községi (városi) tanács feladata volt. A számlálókörzetek és felülvizsgálati körzetek kialakítását, valamint a számlálókörzetek munkadíjfokozatba való besorolását a Központi Statisztikai Hivatal Igazgatóságai és Felügyelőségei ellenőrizték és a Népszámlálási osztály hagyta jóvá. A számlálókörzeteket úgy kellett kialakítani, hogy egy-egy számlálókörzet terjedelme akkora legyen, hogy a számlálóbiztos az összeírást a megszabott időn belül, vagyis 1960. január 2-tól 10-ig elvégezhesse. Ezért a belterületen kb. 300 fő, a szétszórt, nehezen megközelíthető külterületi településeken pedig ennél lényegesen kevesebb: 100—150 fő jutott egy-egv számlálókörzetbe. Az egy-egy számlálókörzetbe tartozó utcákat és házakat az Utca- és házszámjegyzékből másolták ki. A számlálókörzeten belül az utcák és házak Utca- és házszám jegyzék szerinti felsorolása után összesítették a körzethez tartozó lakóépületek és lakások számát. A felülvizsgálati körzeteket úgy állapították meg, hogy egy-egy felülvizsgálati körzetben általában három számlálókörzet legyen. Azokban a községekben, ahol négy-öt számlálókörzet volt, a munka jobb elvégzése végett már két felülvizsgálati körzetet képeztek. Azokban a községekben ós városokban, ahol kettőnél több számlálókörzet volt, az egyes munkadíj fokozatokba — a lehetőséghez képest — teljes (egész) számlálókörzeteket kellett besorolni. A számlálókörzetek kijelölésével egyidejűleg a számlálókörzetek munkadíjfokozatba való besorolását is elvégezték. A munkadíjfokozatnak három csoportja volt. A kialakított számlálókörzetek és felülvizsgálati körzetek száma alapján a községi (városi) felelős 1959. november 15-ig választotta ki azokat a személyeket, akik a számlálóbiztosi és felülvizsgálói teendők ellátására alkalmasak voltak. Ezeket a személyeket elsősorban a pedagógusok közül kellett kijelölni. A Művelődésügyi Minisztérium körrendeletben hívta fel a pedagógusok figyelmét a népszámlá lás fontosságára és egyben felkérte őket a közreműködésre. Abból a célból, hogy a pedagógusok a népszámlálási munkában résztvehessenek, az iskolai téli szünidő 1960. január 10-ig tartott. Ha a pedagógusok köréből nem lehetett elegendő számlálóbiztost és felülvizsgálót kijelölni, akkor olyan személyeket választottak ki, akik hosszabb irodai gyakorlattal rendelkeztek, munkabírók ós az összeírási és fel ül vizsgálói munkát jól el tudták végezni. A számlálóbiztosok és felülvizsgálók az összeírás ideje alatt más hivatalos teendőt nem végezhettek. Ezért csak olyan munkaviszonyban álló személyt vontak be a népszámlálási munkákba, aki a népszámlálás idejére szabadságolását biztosítani tudta. A számlálóbiztosok ós fölülvizsgálok ki jelölt száma 10%-kal haladta meg a szükséges létszámot, így kellő számban állott rendelkezésre tartalék munkaerő. 7