1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1965)

I. AZ 1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, FELVÉTELE ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK VÉGREHAJTÁSA

Az 1960. évi magyar népszámlálás anyagából készült 1%-os képviseleti minta terjedelmét a következő megfontolások alapján határoztuk meg. A minta elemszáma (nagysága) lényegesen befolyásolja a képviseleti minta adatainak pontosságát, nagyobb mintanagyság mellett pontosabb adatokat kapunk, mint kisebb mintanagyságnál. Egyrészről tehát az adatok pontosságának növelése érdekében nagj obb mintaelemszám elérésére kellett törekednünk. Másrészről szem előtt kellett tartanunk, hogy a képviseleti minta kiválasztása és feldolgozása a teljes népszámlálási anyag feldolgozásával párhuzamosan történik és ezért a mintavétellel kapcsolatos munka nem befolyásolhatja lényegesen a népszámlálás adatainak feldolgozását. Ez az utóbbi szempont viszonylag kis mintanagyság megállapítását tette indokolttá. A fentiek mérlegelésével olyan mintaelemszámot kívántunk meghatározni, amely lehetővé teszi a legtöbb országos adat kellő pontosságú megállapítását. Le kellett mondanunk azonban a legtöbb megyei adat mintavétel útján történő meghatározásáról, mivel emiatt jelentősen növelnünk kellett volna a mintanagyságot, ami a népszámlálás teljes anyagának feldolgozását lényegesen késleltette volna. A nemzetközi tapasztalatokat, továbbá a mintavétellel szemben felmerült gyakorlati igényeket figyelembe véve az 1%-os kiválasztási arány mellett döntöttünk és ennek megfelelően a minta 99 765 személy adatait tartalmazta. így értük el, hogy a képviseleti minta közlési tábláiban zömmel előforduló adatok relatív hibája 5%-nál alacsonyabb volt, 95%-os valószínűségi szinten. A népszámlálás teljes programjának feldolgozása után ellenőrzéseket végeztünk abból a célból, hogy megállapítsuk, a képviseleti minta adatai milyen mértékben igazolták az előzetes matematikai valószínűséget és megállapítottuk, hogy a képviseleti minta és a teljeskörű feldolgozás adatainak különb sógc a legtöbb esetben jóval alatta maradt a matematikailag előre kiszámított hibának. Az 1%-os képviseleti minta kiválasztási egysége a magánháztartás volt. Ez azt jelentette, hogy a képviseleti minta anyagát nem egyének, hanem magánháztartások (egyének csoportjai) kiválasztása útján készítettük el. (Az intézeti háztartásokban lakó személyekre vonatkozó 1%-os mintát egyénenkénti szisztematikus kiválasztással készítettük el.) A mintavételnél ily módon arra kellett törekednünk, hogy meghatározott számú mintavételi egységnek (magánháztartásnak) az alapsokaságból történő kiválasztása útján kapott minta az előírt számú személy adatait tartalmazza. A képviseleti minta elkészítésénél „szisztematikus" kiválasztási módszert alkalmaztunk úgy, hogy egv-egy járás (járási jogú város, Budapestnél alkerület) anyagából a 100-ik Osszeíróívvel kezdve, a járás minden 100-ik Összeíróívét választottuk ki a mintába. Mintánkat nem torzítja, hogy minden járásnál a 100-ik Összeíróívnél kezdtük a kiválasztást, viszont ez a ténv a mintavétel technikai végrehajtását rendkívül megkönnyítette. A kiválasztásnál elkülönítve kezeltük a magán- és intézeti háztartásokat, mivel egy-egy nagyobb intézeti háztartás véletlen kiválasztása esetén a mintában erősen eltorzította volna az adatokat. Ezért a magánháztartásokban élő személyekre vonatkozó képviseleti mintát háztartásonkénti, az intézeti háztartásokban élő személyekre vonatkozó mintát pedig egyénenkénti kiválasztás útján készítettük el. Miután a mintába kerülő Osszeíróívek kiválasztása szigorúan előírt szabályok szerint történt, a másolók kézhez kapták a másolásra kijelölt háztartások listáját a lemásolandó Összeíróív pontos inogjelölésével. A képviseleti minta anyagát a mintába kijelölt Osszeíróívek teljes lemásolásával kaptuk. Minthogy előre nem tudtuk, hogy melyik ÖsSzeíróíven szerepel intézeti háztartás, ezért a mintába kerülő intézeti háztartás anyagát mellőzve, az előre kijelölt következő magánháztartásra tértünk át. Az intézeti háztartásokban élő személyeknél az egész járás anyagán végighaladva nem a háztartásokat, hanem minden 100-ik személyt jelöltük ki a mintába. A fent vázolt kiválasztási módszernek megfelelően a 100-as kiválasztási kezdőszám miatt a képviseleti mintába járásonként a szükségesnél 1—2, ily módon megyénként átlagban 5 — 6 magánháztartással kevesebb került. A kiválasztás egyszerűsítése és áttekinthetősége érdekében ezen különbségeket csak utólagos korrekcióval szüntettük meg. c) A kérdőívek ellenőrzése, kódolása, kódrevízió A népszámlálás teljeskörű feldolgozásánál a különböző munkákat szakaszosan ós úgy kellett megszervezni, hogy az egyes munkafázisok pontosan kövessék egymást, ugyanakkor ne legyen fennakadás az anyagellátásban és a gépeket is folyamatosan ellássuk munkával. Ez különös figyelmet igényelt a terület szerinti és a munkafázisok szerinti beosztás tekintetében. A munka első szakaszában történt meg a kitöltött kérdőívek revizíója részben a kitöltés teljessége, a hiányok megállapítása, másrészt a bevallások logikai összefüggése szempontjából. A logikai ellenőrzés kiterjedt a személyek anyagára, a családösszetótel, a lakás- és épületadatok összefüggésének ellenőrzésére. 11