1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Vallási adatok százalékos megoszlása településenkent (1996)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ Az elmúlt év végén adtuk ki az OTKA támogatásával az „1949. évi népszámlálás: Vallási adatok településenként" c. 124 oldalas kötetünket, amely azonban településenkénti százalékos megoszlásokat nem tartalmaz. Az előző kötet előszavában utaltam számos oíyan momentumra, amelyeket érdemesnek tartottam megemlíteni. Nincs értelme ezeket megismételni, mégis talán nem érdektelen az ott említett fontos tézisek rövid összefoglalása. A magyar népszámlálások tematikájában utoljára 1949-ben szerepelt a vallás kérdezése, így az 1949. évi adatsor a népesség vallás szerinti megoszlásának változásait bemutató történeti idősorok máig utolsó tagja. Az 1949. évi népszámlálás vallási adatainak községsoros publikálására az akkori társadalmi, politikai helyzetben nem volt lehetőség. Erre csak most, a rendszerváltást követően kerülhetett sor. A településszintű adatok közzétételét indokolja az is, hogy forrásai lehetnek mindazon összehasonlító elemzéseknek, amelyek a jövőben készülnek el. Erre ezek azért is alkalmasak, mert már tükrözik azokat a változásokat, amelyeket a II. világháborúban és az azt követő időszakban bekövetkezett nagy népességmozgások okoztak. Ezek közül a teljesség igénye nélkül meg kell említeni a holocaustot, a német nemzetiséghez tartozók jelentős részének kitelepítését, a lakosságcserének nevezett áttelepítéseket, ideértve a csángók áttelepítését is, valamint azt a nagyszámú önkéntes áttelepülést, ami elsősorban az 1938—1941 között átmenetileg visszacsatolt területekről, illetve a környező országok egyéb magyarlakta vidékeiről következett be. Az adatok megbízhatóak, és mivel az arányok nem tolódtak el, így alkalmasak a múlttal való összehasonlításra, illetve alapul szolgálhatnak a későbbi időszakokra vonatkozó kutatásokhoz. Az 1949. évi népszámlálást követően került sor a magyar közigazgatás átszervezésére. Az adatfelvétel során még a korábbi közigazgatási beosztás (Budapest és 25 megye) volt érvényben, az adatok nagy részét viszont már az új, a gyakorlatilag ma is érvényes beosztás (Budapest és 19 megye) szerint tették közzé. Az akkori közlési gyakorlatnak megfelelően a településsoros vallási adatokat is ebben a részletezésben dolgozták fel és adjuk közre. A településsoros adatok összeállításához a feldolgozási táblák többé-kevésbé teljesek voltak, a hiány egyedül Fejér megye vonatkozásában volt jelentős. Az előző kötetben a megye települései adatainak hiánya miatt — tájékoztatásul — az összefoglaló táblák után azok 1941. évi adatait, valamint az 1941. és az 1949. évi járási összesítéseit közöltük. E résznél itt csak a százalékos megoszlásokat publikáljuk. 5