Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - VI. Adatközlési kérdések

VI. Adatközlési kérdések Befejezésképpen még az adatközlésekkel kapcsolatos néhány főbb szempontról kívánunk — egészen vázlatosan — megemlékezni. Az 1949. évi népszámlálás adatközléseit — természetszerűen — az adatgyűjtés és főleg a feldolgozás terjedelme és mélysége szabta meg. Tartalmilag az 1949. évi népszámlálás adatközlései teljesnek mondhatók; a népszámlálási kiadványsorozat valamilyen formában és terjedelemben nagyon csekély kivétellel csaknem minden feldolgozási részletre vonatkozó adat-anyagból közölte legalább is a fontosabb, sok esetben azonban a részletes adatokat is. A legteljesebb — érthetően — az országos adatok közlése volt, mely a több szempontból egybevetett feldolgozási eredmények nagy részére is kiterjeszkedett. De nem minden tekintetben egyenlően (pl. egyes demográfiai feldolgozások eredményeinek közzététele hiányosabb, mint a foglalkozási adatoké). Ügy hogy az adatok nagy bősége ellenére tartalmi téren az adatközlések teljessége és arányossága még fokozható. A közlések terjedelme területileg lépcsőzetesen csökkent: a megyékről a főbb adatok még elég részletesen közöltettek, esetleg két vagy több ismérv kombinációjában is; a járásokról már lényegesen kevesebb adat jelent meg; azonban a fontosabb adatok még községenként is szinte hiánytalanul közreadattak és a külterületi kötetben a legjellemzőbb számok a a szétszórt településekről (külterületi lakotthelyekről) is hozzáférhetők. Egyedül a városok, városias települések kerületrészeire vonatkozó adatközlés maradt meglehetősen gyér. Az említett néptömörülési kategóriákra vonatkozó adatösszefoglalásoknak is elsősorban a főbb eredményei jelentek meg, a jellegzetesebb gazdasági vidékekről pedig inkább csak szórványos adatközlésre került sor. Az adatok területi közlése tekintetében tehát van még tennivaló. Megemlítendő még, hogy az adatközlések területi részletezését erősen befolyásolta az államigazgatási beosztás megváltozása. Ez a változás ugyanis akkor következett be, amikor a népszámlálás feldolgozási művelete már (és még) javában folyt. Bár a részletesebb adatpublikációk (az első két kötettől eltekintve) természetesen az új megyei stb. tagoláshoz simultak, mégis mindegyik kötetben külön táblázat kellett, hogy ismertesse a régi megyei beosztás szerint is a főbb eredményeket. Ez már csak a múlttal való összehasonlítás céljából is szükséges volt. Az 1949-es népszámlálás adatközlései azonban egy szempontból hézagosak: a közlemények táblázataiban aránylag kevés az idősor. A bővítésnek e tekintetben igen nagyok a lehetőségei. Hiszen összeállítási nehézségek miatt korábbi népszámlálásaink hagyományos visszapillantó községi lélekszám-sorai sem jelenhettek most meg és hasonlóképpen elmaradt a természetes és tényleges szaporulat községenkénti szembeállítása, a vándorlási egyenleg kiszámítása stb. is. Az adatközlések időrendje egyébiránt egészen természetesen a feldolgozások időbeosztásához kapcsolódott. Ennek megfelelően az előzetes eredmények elég gyors közreadása után először a mezőgazdasági, majd a foglalkozási, a demográfiai és végül a különlegesebb témájú kötetek kerültek kinyomásra; mégpedig az első két kötet (az előzetes és az egyik mezőgazdasági) 1949-ben, a többi — az 1951-ben kinyomtatott két speciálisabb 46