Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - IV. Népszámlálási fogalmak és fogalomeghatározások

góriákba). Ez az eljárás a sok évtizedes és következetes magyar gyakorlat tanulsága szerint nem kielégítő; nem ad képet az egyes gazdasági ágak és foglalkozási viszony-csoportok (egyben társadalmi rétegek) valóságos, teljes számbeli jelentőségéről, népességeltartó erejéről. Az eltartottak besorolásának elhanyagolása és az egész népességre vonatkozó adatok ebből eredő hiánya a feldolgozásoknak alapvető, súlyos fogyatékossága. Hasonlóképpen nem kielégítő a magyar népszámlálások tapasztalatai szerint az a nemzetközi javaslat, illetve gyakorlat sem, mely a népességet kereső—eltartott vonatkozásban csupán két főcsoportra: a gazdaságilag aktívak aránylag tisztán körülhatárolt és a gazdaságilag nem aktívak teljesen vegyes elemeket tartalmazó kategóriájára bontja; az ilyen feldolgozások elégtelenségén lényegileg a gazdaságilag nem aktívak gyűjtő-kategóriájának további alcsoportokra bontása sem sokat változtat. Míg ugyanis a gazdaságilag aktívaknak a nemzetközi javaslatokban meghatározott s egyes államok statisztikáiban így kimutatott csoportja elvileg homogén, addig a gazdaságilag nem akti vaké a gazdaságilag aktívak eltartottjait (hozzátartozóit) egyfelől — joggal kifogásolható módon — olyan elemekkel vegyíti egybe, amelyek, ha gazdaságilag nem is aktívak, de jövedelmük, megélhetési forrásaik (vagyonuk, nyugdíjuk stb.) révén legalább is valamilyen közbülső csoportot alkotnak az aktívak és nem aktívak kategóriái között; másfelől — mégpedig vitathatatlanul helyesen — ezeknek az elemeknek (a gazdaságilag aktívak eltartottjaival valóban egynemű) eltartottjaival (hozzátartozóival) foglalja egy kategóriába.

4

3 A magyar népszámlálások — az 1949. évi is — ezzel szemben lényegesen tágabb kereső és szűkebb eltartott fogalomból indultak ki. Kategorizálásaik során a gazdaságilag aktívakon kívül a saját (és családjuk) fenntartására bármilyen más megélhetési forrással, jövedelemmel stb. rendelkezők is „kereső"-nek számítottak. Népszámlálásaink tagolási rendszere azonban a kétféle keresőcsoport különválasztására és így a gazdaságilag aktív népesség adatainak kielégítően pontos megállapítására is módot nyújtott. Ezen túlmenően megvolt a lehetősége annak is, hogy a gazdaságilag aktívak csoportját a termelőmunkában résztvevők (szorosabb értelemben gazdaságilag aktívak) és a más (igazgatási stb.) munkát végzők csoportjaira tovább bontsuk.

4

4 A kereső—eltartott kérdés egyöntetű tisztázása során a népesség két alapvetően eltérő főcsoportjának: A) a keresettel, megélhetési, jövedelmi forrásokkal rendelkezőknek (keresőknek) és B) a hozzátartozóiknak (valamint az egyéb eltartottaknak) különválasztásából a leghelyesebb kiindulni. E két kategória minél tisztább elhatárolását követheti azután tovább-részletezésük, pl. a gazdaságilag aktívak (és eltartottjaik), továbbá a más megélhetési forrással rendelkezők stb. kategóriái szerint. 4

3 Az említett okokból, véleményünk szerint, egymagában nem kielégítő a népességnek a következő (Bojarszkij és Suserin: Népességi statisztikai c. művének 61. lapján említett) három főcsoportra osztása sem: 1. a társadalmi munka valamely ágában foglalkozással bíró személyek; 2. az állam és társadalmi szervezetek eltartottjai (ösztöndíjasok, nyugdíjasok stb.); 3. egyesi személyek eltartottjai. 4

4 A nemzetközi javaslatok szerint (és általában a nemzetközi gyakorlatban is) a gazdaságilag aktívak fogalmát ugyanis tágabban értelmezik, ideértve a termelő gazdasági ágakhoz, foglalkozásokhoz tartozókon kívül a termelő munkában közvetlenül részt nem- vevőket (más téren dolgozókat, úm. az igazgatási személyzetet, a fegyveres testület tagjait stb.) is. Bár ezt a fogalom-meghatározást elvileg ismételten vitatták, az egyöntetűség megőrzése céljából itt és a továbbiakban a gazdaságilag aktívak tágabb (nemzetközi) értelmezéséből a leghelyesebb kiindulni. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy amennyiben indokolt és szükséges, a tágabban körülhatárolt kategóriát a szorosabb és tágabb értelemben vett gazdaságilag aktívakra tovább bontsák. 31