Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - III. Az 1949. évi népszámlálás kérdőmintái és kérdőpontjai

1948-ban, a legutolsó népszámlálás előkészítésekor nem állott rendelkezésre olyan nemzetközi kér dés-jegyzék, mint a — bár nem végleges — 1955. évi ENSZ-lista. Ennek ellenére az 1949. évi népszámlálás kérdésköre a csaknem tíz évvel utóbbi új ENSZ-jegyzékhez viszonyítva is korszerűnek mondható: a nemzetközileg legutóbb javasolt majdnem minden egyes kérdést felölelte. Hiány ugyan akad; de a hiányok részben csak látszólagosak, vagy nem alapvetően fontos kérdésre vonatkoznak. így az 1949. évi népszámlálás kérdőpontjai sorában teljesen hiányzott az ENSZ által javasolt négy termékenységi kérdés közül kettő, úm. : 1. a házasságkötéskori kor, amire azonban a születés és a házasságkötés évének az 1949. évi számlálólapon is szereplő kérdései alapján többé-kevésbé következtetni lehet; 2. a jelenlegi vagy utolsó férj, ill. feleség születési éve. Hiányzott továbbá a munkában töltött idő és a jövedelem tudakolása. Az ENSZ által javasolt kérdések közül nem szerepelt még az 1949-es kérdésanyagban a gazdasági tevékenység jellegét (aktív, nem aktív) tudakoló kérdés is; de ez a hiány csupán látszólagos, mert ennek a szempontnak több más külföldi állam népszámlálási gyakorlatához hasonlóan a foglalkozási kérdésekre adott válaszból (ill. az eltartó foglalkozására vonatkozó kérdés segítségével) külön kérdőpont nélkül is világosan ki kellett tűnnie. Végül nem volt kérdésünk az iskolába járásról sem; az utasításban azonban intézkedés történt arról, hogy a foglalkozási kérdésből ez is nagyban-egészben kitűnjék. Az 1949-es számlálólap-kérdőpontok közt ugyan háztartási vonatkozású kérdés — az ENSZ e kérdéscsoportban a háztartás fejéhez való viszony tudakolását javasolja — nem szerepelt; ez azonban ismét nem hiány, mert ez a kérdőpont az ország valamennyi lakosára vonatkozólag a lakásív kérdésanyagába tartozott. Az 1949. évi magyar és az 1955-ös nemzetközi listán egyaránt szereplő kérdések természetesen több tekintetben mutatnak kisebb-nagyobb eltéréseket;

1

9 lényegileg azonban az ENSZ-listán is szereplő kérdések tekintetében a megegyezőség teljesnek mondható. De nem egyezik meg a kétféle kérdéskör terjedelme: 1949. évi népszámlálásunk számlálólap-kérdéseinek köre az ENSZ-javaslatnál sokkal bővebb; sőt ahhoz mérve határozottan túlméretezett. Ezt mindenesetre jórészben a már említett különlegesen nagy adatszükséglet, többé-kevésbé indokolja. De nem minden tekintetben. A legnagyobb többletet — és egyben legnagyobb tehertételt — ugyanis egy sor nem népszámlálási természetű, hanem jelentős részben üzemi jellegű mezőgazdasági kérdésnek a népességi kérdőpontokhoz hozzáillesztése idézte elő. Túlméretezettnek tekinthető ezenkívül az oktatási kérdések túlságosan aprólékos részletezése is. A testi fogyatkozásokra és a hadi- és háborús polgári gondozottakra vonatkozó kérdéseket is inkább csak a rendkívüli —• háborús — okok indokolhatták. Ezzel szemben, nézetünk szerint az 1949. évi népszámlálás foglalkozási kérdés-sorozatának nagyobb terjedelme — némi kétségtelen túlméretezettségtől eltekintve — sokkal inkább indokolt volt: nagy részben ennek köszönhetjük, hogy az 1949-es számlálás a felszabadulás utáni rendkívüli méretű társadalmi és gazdasági átalakulásról, 1

9 így az ENSZ-lista a korábbi lakóhely kérdését tudakolta, míg az 1949. évi népszámlálás az 1938. tavaszán kezdődött és éveken át szokatlan mérvű — jelentősebb részben egészen rendkívüli — vándormozgások felméréséhez keresett támpontokat. Az anyanyelv és a beszélt nyelvek 1,910. évi kérdezése is erősen meghaladta terjedelmében az ENSZ-nek a nyelvi kérdésekre vonatkozó javaslatát. Ezenfelül a mellékfoglalkozás kérdezését 1919. évi népszámlálásiunk alkalmával az időszaki foglalkozásoké is kiegészítette s a házas*ágtartam helyett a házasságkötések évét, kor helyett pedig az elvileg, sőt gyakorlatilag is megfelelőbb születési időpontot (év, hó, nap) tudakoltuk stb. 21