Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - III. Az 1949. évi népszámlálás kérdőmintái és kérdőpontjai

A begyűjtött adatokat a Hivatal kevés kivételtől eltekintve feldolgozta, illetve felhasználta. így a számlálólapon szereplő kérdések közül 1949-ben — egyes azonosítási kérdéseken (név, pontos lakcím) kívül — csupán a szakképzettség és a szakiskola, szaktanfolyam, szakvizsga kérdéseire, valamint a nem rendszeres foglalkozásukban foglalkoztatottak rendszeres foglalkozását tudakoló kérdésre adott válaszok nem kerültek feldolgozásra; az iskolai végzettségre, illetőleg a foglalkozásra vonatkozó adatok elbírálásánál azonban ezek a kérdések is — ellenőrzésképpen — figyelembe vétettek. * Az egyes népszámlálások tudományos értékét, gyakorlati felhasználhatóságát elsősorban tartalmuk és terjedelmük határozza meg. Eddigi fejtegetéseinkhez — az 1949. évi népszálálás menetének vázlatos leírásához és néhány általánosabb népszámlálási kérdés ismertetéséhez — ezért a továbbiakban még a népszámlálási kérdőminták, kérdőpontok, fogalmak, valamint feldolgozási és adatközlési szempontok — valamivel részletesebb, de a teljességre hasonlóképpen nem törekvő — megvitatását is hozzáfűzzük. Mégpedig abban a reményben, hogy ezzel nemcsak az 1949. évi népszámlálás jellemzéséhez és értékeléséhez járulhatunk hozzá, hanem a soron következő új nagy adatgyűjtés problémáinak és feladatainak a tisztázásához is. III. Az 1949. évi népszámlálás kérdőmintái és kérdőpontjai Az 1949. évi népszámlálás alkalmával a tulajdonképpeni népszámlálási adatgyűjtés — mint említettük — a függelékben közölt négyféle kérdőminta útján történt. A népességre vonatkozó — egyéni, személyi — adatokat a számlálólap, a lakás- és egyben a családi (háztartási) jellemzőket a lakásösszeírólap

1

4, a lakóházak és a többi lakott épület adatait a házigyűjtőív, a nem lakott épületekét pedig az épületlajstrom

1

5 tudakolta. E négy népszámlálási adatgyűjtő-nyomtatványon kívül két további kérdőív szolgált egyfelől az önálló iparosok és ipari üzemek, másfelől az önálló kereskedők és kereskedelmi üzletek (valamint az ügynökök és ügynökségek) nagyobb részben gazdasági természetű (üzemi—üzleti) adatainak számbavételére. Minthogy a két utóbbi kérdőív-típus nem tartozott a szorosabban népszámlálási nyomtatványok közé (adataiknak feldolgozása nem is a népszámlálási munkálatok keretében, hanem az illetékes főosztályokon külön történt meg), kérdőpontjaik ismertetésére nem térünk ki. Hasonlóképpen mellőzzük a számlálóbiztosi munka elszámolására és részben ellenőrzésére, továbbá az előzetes eredmények összeállítására, valamint a népszámlálási anyag területi (kerületek, ill. város- és községrészek s külterületi lakotthelyek szerint való) csoportosítására használt további nyomtatványok

1

6 ismertetését. Ezek ugyanis, bár szervesen a népszámlálási kérdőívekhez kapcsolódtak, új kérdéseket már nem tartalmaztak, tehát nem tekinthetők szoros értelembe vett adatgyűjtő nyomtatványoknak. * 1

4 Budapesten és környékén ez a nyomtatvány Lakásívvé szélesedett. 1

5 A fővárosban és- a környező településeken a nem lakott épületek adatait a háztelkek összeírására is kiterjeszkedő telek- és épületlajstrom gyűjtötte be. Mind az országos, mind a budapesti éo-ületlajstrom egyébként a nem lakott épületek adartain kívül — főleg a teljesség biztosítása céljából — a lakóházak és lakott épületek főbb adatainak felsorolására is kiterjedt. 1

6 Űm. 1. Számlálóköizeti gyűjtőív. — 2. Községi (városi) összesítőív. — 3. Jelentés, a számlálás befejezéséről. — 4. Kimutatás a számlálás költségeiről. (Ezenkívül még hatféle nyomtatvány — lap, jegyzék — készült nem statisztikai feldolgozási, hanem különféle nyilvántartási és igazgatási célokra, amelyekről természetesen szintén nem emlékezünk meg.) 2* 19