1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

Dr. KOVACSICS JÓZSEF: TANYÁK, TELEPEK, PUSZTÁK ÉS KÜLTERÜLETEK NÉPESSÉGE 1949-BEN

Kormegoszlás A külterületi népesség kormegoszlása egészségesebb., mint a belterületi népességé. Itt több a fiatalkorú, különösen a nőknél. A belterületen 1000 férfira 1104 nő jut, a külterületen csupán 976. A külterületen tehát több a férfi. 1920-ban 797, 1930ban 960 nő jutott a külterületen ezer férfira. Ennek oka főként abban keresendő, hogy -télen, a népszámlálás időpontjában a tanyavilágban kevesebb a női munkaerőszükséglet, így több a belterületi női lakos. A külterületi népesség iskolai végzettsége Az 1949. január 1-én történt népszámlálás adatai még nem tükrözik kulturális felemelkedésünk eredményeit. — Döntő részben a kapitalista Magyarország iskolázási viszonyaira jellemzők. A felszabadulástól a népszámlálásig eltelt 3-4 év társadalomátalakító hatása legjobban az írni-olvasni tudók számának kedvező emelkedésén látszik meg. 3. sz. tábla Bel- és külterületen lakó népesség írni, olvasni tudása Megnevezés írni, olvasni Megnevezés tudók | nem t'udók» Megnevezés a 6 éves es idősebb népesség %-ában Megnevezés 1930ban 1941ben 1949ben 1930ban 1941ben 1949ben Belterületen Külterületen 91,4 86,4 93,4 87,7 94,7 90,2 8,0 13,6 0,6 12,3 • 5,3 9,8 1941-ben még 12,3% volt a külterületi analfabéta arány, 1949-ben már csupán 9,8%. Az analfabéták számának ilyen örvendetes csökkenése mellett is még mindig lényegesen magasabb a külterületen, az analfabéták aránya (9,8%), mint belterületen (5,3%). # Nagy vonásokban megrajzoltuk a külterületi települések kialakulásának körülményeit. Megvizsgáltuk a tanyai népesség gazdasági, szociális, egészségügyi és kulturális viszonyait a múltban és a jelenben. Bemutattuk az 1949-es népszámlálásnak a külterületekre vonatkozó főbb eredményeit. Az adatok meggyőzhettek benünket arról, hogy a külterületi népesség összetétele életkor, műveltség, foglalkozás tekintetében más, mint a tömören lakó városi és falusi (belterületi) népességé. 96