1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

Dr. KOVACSICS JÓZSEF: TANYÁK, TELEPEK, PUSZTÁK ÉS KÜLTERÜLETEK NÉPESSÉGE 1949-BEN

sok tanya, szállás, telep néptelenedett el, szűnt meg, ugyanakkor azonban az eszmei községek, uradalmi majorok megszűnése folytán igen sok kis, egyeni tanyai gazdaság is alakult, ami viszont emelkedést jelentett, ha nem is a külterületi népesség számában, de a külterületi lakotthelyek számában mindenképpen. A külterületi népesség száma 1949-ben

1

4 Az 1949. évi népszámlálás alkalmával az ország 9 204 799 főnyi népességéből 1 592 897 ember élt külterületen — annyid mint Nagy-Budapest népessége — az ország népességének 17,3 százaléka. Ez az arányszám azonban megyénként nagy eltéréseket mutat. Legnagyobb a külterületi népesség aránya Bács-Kiskun megyében. Igen magas Csongrád és Békés megyében. De Szolnok, Fejér és Somogy megye külterületi népessége is magasnak mondható. A járások között a kecskeméti járás külterületi népességének aránya a legmagasabb. Mellette a kiskunfélegyházi járás, a csongrádi járás és a szarvasi járás a legtanyásabb. A. 40% külterületi népességet meghaladja Bács-Kiskun megyében a kiskőrösi, kiskunhalasi és a kunszentmiklósi járás. Békés megyében a gyomai és az orosházi járás, Csongrád megyében a szentesi járás, Pest megyében a ceglédi járás. A városok között a népszámlálás időpontjában a külterületi népesség nagyságát tekintve Kecskemét vezet. Kecskemét után Kiskunhalas következik a külterületi népesség százalékarányát tekintve. A népszámlálás időpontjában a város népességének fele külterületen élt. Szétszórt településű lakotthelyei között nem egynek a népessége haladja meg"" az ezres lélekszámot. Balota nevű lakotthely, mely 20 km-re van a várostól, 2052 lakosú. Zsana 16 km-re fekszik Kiskunhalastól. 2 009 lakossal rendelkezik. Meghaladja az ezres lélekszámot Bodoglár, Fehértó és Felsőszállás lakotthelyek lélekszáma is. Kecskemét és Kiskunhalas után Nyíregyházát kell kiemelni, amelynek jellegzetes bokortanyáin megközelítően annyi tanyai lakos él, mint a belterületen. 1

4 Az adatok 1949. I. l-re vonatkoznak, de az úi államigazgatási beosztás szerint csoportosíttattak, figyelembe véve az 1950. júl. l-ig bekövetkezett lényegesebb változásokat. 90