1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

Dr. KOVACSICS JÓZSEF: TANYÁK, TELEPEK, PUSZTÁK ÉS KÜLTERÜLETEK NÉPESSÉGE 1949-BEN

tanyái, sárviskói — amint ezt a népszámlálás lakóház- és foglalkozási adatai mutatják — lehangoló benyomást tettek az emberre. Amíg a belterületi lakosság legtöbb ügyes-bajos elintéznivalóját helyben intézhette el, addig a külterületi népesség egy-egy marhalevélért vagy anyakönyvért, 20-30 filléres bevásárlásért is órákat, sokszor 15-20 kilométert gyalogolt. A legtöbb külterületen primitív külterjes gazdálkodás folyt. Kevés volt a víz, hiányoztak az erdők, a kis egyéni gazdaságok nem tudtak megbirkózni a szikes talajjal. — Az emberegészségügy mellett az állategészségügy is elmaradott volt. A tanyai népesség erősen társad almonkívüli volt a felszabadulás előtt. A nagy távolságok miatt nehezen érintkezhettek egymással még a szomszédos tanyák lakói is. Lassan járt a hír, a posta, az újság. (A kiskunhalasi felsőbodoglári tanítónak szóló levél Kiskunmajsára érkezett. Ha nem ment oda érte, nem kézbesítették ki neki. így sokszor 3 hétig sem kapott postát. — Voltak külterületek, ahol óriási élmény számba ment, ha egyegy autót láttak!) „A belterületek palotáiban lakó virilisek, városgazdák kizsákmányolták a külterületek népét, akik sorsukon nem változtathattak, községgé nem alakulhattak, mert a major, telep vagy puszta hovatartozásáról a belterületen lakó földesúr, a nagybirtokosok, a terület adó szerinti 'többsége döntött."

1

0 Az egykori kiskunhalasi polgármester szavai is élesen rávilágítanak arra, hogy hogyan látta a vezetőréteg a tanyakérdés megoldását. „Hogy a távoli pusztarészek a közelebb fekvő községekhez csatoltassanak át, az merőben ellenkezik a fejlődéssel és olyan lenne, mint a trianoni béke, hogy a nagyobb kultúrájú nép hatalmi szóval egy alacsonyabb kultúrájú néphez kapcsoltatnék.. . Az átcsatolás esetén ittmaradna a város életerejétől megfosztva, teljesen visszafejlődésre kárhoztatva . . .

u ,,A parlament mai összetétele mellett aligha kerülhetnek ezek a kérdések a felszínre. Az intézőhatalmat olyanok gyakorolják, akik ebben a reformban osztály szerint érdekeltek, sőt javarészt szembenállók. A gazdasági hatalom is jelenleg csaknem százszázalékig ellentétes érdekűek kezében van s a törvényhozó hatalom több mint 80 %-ban."

1

2 1

0 Kovacsics József dr.: A tanyai népesség Szegeden, Kecskeméten és Hódmezővásárhelyen. — Statisztikai Szemle, 1950, 9. sz., 574. old. 1

1 Simon Zoltán dr.: Tanyavilág, Budapest, 1938, 106. old. 1

2 U. o., 8. oldal. 86