1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)
Dr. KOVACSICS JÓZSEF: TANYÁK, TELEPEK, PUSZTÁK ÉS KÜLTERÜLETEK NÉPESSÉGE 1949-BEN
/ A külterületek elszaporodása A külterületi lakotthelyek számának a XIX. század eleje 4 óta történt rohamos emelkedését az alábbi számok mutatják: Külterületi lakotthelyek É v száma 1801 - 2.709 5 1884 6390 c 1930 9.172 7 1949 .' 16.799 Még érdekesebben látjuk a fentiekben vázolt történeti fejlődés eredményét, ha kiragadunk néhány tanyás megyét, olyan egységeket, melyeket az 1876 óta bekövetkezett sorozatos határrendezések jelentős mértékben nem érintettek. (A Dunántúlon aránylag Somogy, Fejér és Tolna megye szenvedett a legkevesebb határváltozást. Az Alföldön CsongrádCsanád, Békés és Szabolcs megyék adatait vetjük egybe.) 1. sz. tábla A külterületi lakotthelyek számának alakulása, 1801—1930 Megye neve A lakotthelyek száma Megye neve 1801-ben 1873-ban 1930-ban Somogy 278 453 753 Tolna 101 153 402 Fejér 122 185 647 Csongrád-Csanád .... 82 43 310 Békés 71 102 286 51 112 576 A lakotthelyek számának emelkedése 1930 után is folytatódott. Somogy megye lakotthelyeinek a száma 278-ról 1123-ra emelkedett. Legnagyobb volt a lakotthelyek számának emelkedése "Szabolcs megyében, ahol számuk 51-ről 1732-re emelkedett. Meg kell jegyezni, hogy a külterületi lakotthelyek számának ez a nagyarányú növekedése nemcsak a külterületi szórványtelepülések kifejlődésére jellemző, hanem egyben a statisztikai megfigyelés hatékonyságát, a megfigyelés tökéletesedését is kifejezi. 1873-ban Dvorzsák János, Magyarország 1877-ben 5 Görög: Magyar Átlás, Vienae, 1802—1811., 3. old. • Láng—Jekelfalusy: Magyarország népességi statisztikája, 62. old. 1 Dr. Thirring Lajos: A tanyák, puszták és egyéb külterületi lakotthelyek népessége 1930-banBudapest, 1933, 5. old. a2