1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

RÉDEI JENŐ: AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS CSALÁDSTATISZTIKAI ADATAI

mekek száma csak 81. Tehát a munkásoknál az alacsony családtaglétszámot még a kapitalista viszonyok deformáló hatása váltotta ki. Ez a hatás a szocializmus politikai és gazdasági alapjainak megszilárdításával mind fokozottabban kiküszöbölődik. Az önállók családtalansága lényegében a kapitalizmus önző világnézetét tükrözi. Lenin erről így írt: „A kispolgárság így teszi fel a kérdést: minek is hozzunk a világra gyermeket? hogy nyomorgassák őket?" ... és . Lenin így felelt: „Vájjon tényleg csak ezért? miért nem inkább, hogy együttesen jobban harcoljanak nagyobb öntudattal és energiával, mint mi a helyzetünket nyomorító és tönkretevő jelenlegi életfeltételek ellen."

6 A burzsoáziánál tehát az a helyzet, hogy részint érdeke kívánja, hogy a vagyon ne osztódjék szét, részint parazita életmódját gáto ja a gyermek. Különösen az előbbi ok érvényesül abban, hogy a kulákok családtaglétszáma kisebb, mint az 5—25 kat. holdas kisárutermelőké. Teljesség szempontjából a családok kétfelé oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak azok a családok, amelyekben mind a két szülő, férj és feleség gyermekkel, vagy gyermek nélkül együtt élnek, a másik csoportba pedig azok a családok, amelyekből az egyik szülő hiányzik, tehát amelyekben csak egy szülő él gyermekével együtt. A családoknak ilyen szétválása több okra vezethető vissza. így az egyik szülő elhalására, házasságon kívüli születésre, válásra, vagy különélésre, stb. A családok túlnyomó többségében — 87% — megvan a két szülő és 13%-ában az egyik szülő hiányzik. Magas például a csak egy szülővel élő gyermekek száma a nyugdíjasoknál. Bár a társadalmi rétegek között az eltérések nem különösen szembetűnők, mégis megállapítható az, hogy a tőkések rétegében alacsonyabb a nem teljes családok aránya, mint a proletár kis- és középbirtokosok rétegében. 4. A családstatisztikának egyik feldolgozása a családokat a keresők száma szerint csoportosítja. Általában a családoknak 61,6°/o-a csak egy keresővel rendelkezik. Ha ezt a számot, illetve a 100 családra jutó átlagosan 153 keresőt a 100 családra jutó átlagos 357 családtaggal egybevetjük, az derül ki, hogy 100 családból átlagosan minden 150 keresőre 200 eltartott jut. Ha eltekintünk a mezőgazdasági népességtől, amelynél a segítő családtagok nagy száma miatt a keresők átlagos száma is ' Lenin Művei, XIX. kötet, 207. old.,oroszul. A munkásosztály és a neomalthusianizmus. 71