1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

RÉDEI JENŐ: AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS CSALÁDSTATISZTIKAI ADATAI

annak, hogy a mezőgazdaság általában, de különösen az önálló gazdaság nagyobb lehetőséget ad a családtag munkájának hasznosítására és ezzel a család együtt tartására. A proletár „családtalansága" tekintetében a helyzet a felszabadulás óta egyre határozottabban megváltozik. Ezt mutatja a születések és házasságkötések statisztikája. A születések és házasságkötések arányszáma 1949-ben és 1950-ben (a folyamat 1951-ben is íoiytaiódiK:) olyan magas értéket ért el, mint 30 esztendeje egyetlen alkalommal sem. Különösen kedvezően alakult az ipari és bányajellegű városok és Budapest népmozgalma. A bányászoknál például az ezer lakosra jutó élveszületések száma 20 %-kal, az ipari munkásoknál mintegy 30 %-kal volt magasabb 1948—1949-ben, mint az országos átlag. A házasságkötések száma országosan az 1948—49. évek átlagában ezer lakosra 11,2 volt, az ipari és bányamunkásoknál pedig ,15,1. Az egész orszagban legmagasabb a házasságkötések arányszáma Komáromban, Tatabányán, Ózdon és egyéb ipari és bányajellegű városokban. A felszabadult munkásosztály a szocializmusban még következetesebben teszi és teheti magáévá Lenin bátor, lelkesítő szavait, amelyet a burzsoá neomalthusi mozgalommal, a gyermekszületések számának gyáva, kispolgári korlátozásával kapcsolatban mondott: ,,A munkásosztály nem pusztul el, hanem növekszik, erősödik, éretté válik, erőit tömöríti, műveltebbé lesz és megacélosodik a harcban. Pesszimisták vagyunk a hűbériséget, a kapitalizmust, a kisárutermelést illetően, de mélységesen optimisták a munkásmozgalom és céljai tekintetében. Az új épület alapjait leraktuk már és gyermekeink befejezik azt. Ezért és csak ezért vagyunk feltétlen ellenségei a neomalthusianizmusnak, ennek az önző, megcsontosodott kispolgári párocskák sajátos irányzatának, akik ijedten rebegik: „Istenem tedd lehetővé, hogy valamilyen módon megmaradjunk s ami a gyermekeket illeti... ! jobb meg sem szülni őket."

4 Dolgozóink optimista félfogására ösztönzőleg hat, hogy kormányunk sokoldalú támogatásban részesíti a gyermekes, különösen a sokgyermekes családokat. A szocializmusban megszűnik a nagylétszámú családok anyagi nehézsége. Az állam bőséges alkalmat ad a családtagok munkábaállítására. A gyermekek felnevelése, iskoláztatása nem jelent gondot többé, nem teher. Az állam sokirányú gondoskodása elkíséri a dolgozók gyermekeit az ingyenes és kedvezményes bölcsődéktől, napközi otthonoktól és általános iskoláktól kezdve egészen a közép- és felsőiskolán tanulók ösztöndíjas támogatásáig. A szocialista haza 1 Lenin Művei, XIX. kötet, 206—207. old., oroszul. A munkásosztály és a neomalthusianizmus. 66