1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

REDEI JENŐ: MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK OSZTÁLYSZERKEZETE AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN

iparcsoportokon belül. (Bár a kereső fogalmához tartozik az önálló kereső és segítő családtagja is, azonban a százalékos arány mindenesetre szemlélteti, hogy az ipari népesség súlya milyen iparcsoportok felé tolódott el.) A kohászatban, vas-, fém-, alumíniumfeldolgozásban 1930-ban az ipari keresők 10,9 százaléka helyezkedett el, 1949-ben ez a szám 13,7 százalékra emelkedett. A gép-, műszer- stb. gyártáshoz tartozott 1930-ban az ipari keresőknek 10,3 százaléka, az arány 1949-ben 14,7, 1930-ban a villamosenergiatermelésben helyezkedett el az összes ipari keresők 0,9 százaléka, 1949-ben ez a szám 1,5 százalékra emelkedett. A vegyiparban elhelyezkedő ipari keresők aránya 1930-ban 1,7 százalék volt, 1949-ben ez az arány 3,2 százalékra nőtt. Emelkedett a textilipari keresők százalékos aránya is. Ezzel szemben jelentékeny mértékben csökkent a kisipari jellegű és 1949-ben is még számottevően a magánszektorhoz tartozó ruházati-, fa-, •nyomda- és szolgáltatóipar keresőinek százalékos súlya. Tehát a túlnyomóan nagyipari jellegű iparágak felé tolódott el az ipar keresőinek aránya. Ezt a folyamatot mutatják a következő számok: 1949 január 1-én, a népszámlálás időpontjában az összes ipari munkások száma — beleértve az építőipart és a kisipart is — az összes keresőknek 16,5 százaléka, míg 1930-ban ez az arány 16,1 százalék volt. Ma ez az arány 18,5 százalékra tehető. Az ipari munkások arányának emelkedésén belül legjelentősebben a gyáripari munkások százalékos aránya növekedett meg. Ezt az alábbi táblázat szemlélteti: 1930 1949 1951 jan. 1. jan. 1. jan. 1. A gyáripari munkások az összes ipari munkások százalékában 35,3 50.0 kb. 69 A gyáripari munkások az összes keresők százalékában 5,7 8,3 kb. 14 Ezek szerint tehát a nagyipari munkásság számaránya 1930tól 1950 végéig az összes ipari munkások 35,3 százalékáról közel kétszeresére, 69 százalékára nőtt. Még helyesebb eredményt kapunk, ha a nagyipari munkások közé számítjuk az egyre inkább nagyipari jellegű építőipart is. Ezzel együtt arányuk az összes ipari munkások számának 1930. évi 49 százalékáról a nép számlálás időpontjában 61,5 százalékára, 1950 végére pedig 88 százalékára emelkedett. Az ipari munkások száma a népszámlálás időpontjában, mintegy 80 000-rel múlta felül az 1930-as létszámot, 1950 végére pedig mintegy 170 000-rel. Különösen erőteljes ezen belül a gyáripari és építőipari munkások számának emelkedése. A nép-