1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

A MAGYARORVOSOK ÉS MÉRNÖKÖK KORMEGOSZLÁSA

ban — néhány évjáraton belül — kétségtelenül jelentkezik az első világháború születéskiesése is mint hatóerő. Ezek az évjáratok — a 30—34 évesek csoportja — a mérnököknél éppúgy, mint az orvosoknál, nagyon gyér számúak. De egészében nézve, a jelenség a tőkés gazdasági rendszer szükségszerűen ismétlődő válságait, anarchiáját tükrözi. Mi sem világit erre jobban, mint ha megvizsgáljuk a magyar főiskolák és egyetemek hallgatóinak létszámát a két világháború közti időszakban és ezen belül különösen az orvos- és mérnökhallgatók számának alakulását. A főiskolai hallgatók száma 1920/21—1936/37-ig a következőképpen alakult: Főiskolai hallgatók Évfolyam száma 1920/21 16 677 1921/22 19 862 1922/23 20 829 1923/24 17 353 1924/25 '...•• • 15 646 1925/26 15 229 1926/27 15 050 1927/28 • 15 492 1928/29 :... 15 675 1929/30 15 497 1930/31 16 053 1931/32 16 002 1932/33 16 766 1933/34 15 694 1934/35 15 088 1935/36 14 216 1936/37 13 821 A numerus clausus és a gazdasági válság hatásaként a főiskolai hallgatók számában majdnem- töretlenül állandó csökkenés tapasztalható. Az első világháború születéskiesése hatásának különösen az 1933/34—1936/37. évfolyamok között kellett bekövetkeznie. A tapasztalt erősebb mérvű csökkenés kétségtelenül részben ennek tudható be, azonban alapvetően a gazdasági válságnak, a Horthy-rendszer főiskolákat elnéptelenítő, kultúraellenes politikájának következménye. Nyíltan beszél erről Asztalos József ,,A magyar főiskolai hallgatók statisztikája 1932/33. évben" című tanulmányában. Ezt írja: „A következő néhány év így alkalmas időszak arra nézve, hogy a felvehető hallgatók létszámának szigorú és minél alacsonyabb nívón való megállapításával is befolyást gyakoroljon a létszámalakulásra és az előbb említett csökkenő tényezők érvényesülésével párhuzamosan igyekezzék a hallgatók létszámát a mai válságos viszonyoknak megfelelő színvonalra leszállítani. Ezt a célt szolgálják egyébként, 3* 35