1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)
I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - V. A népesség összetétele, családi és lakásviszonyai
Részletezés 1920 1) 1930 1) 1949 Index Index Részletezés 1920 1) 1930 1) 1949 (1920 = 100) (1930 = 100) Részletezés 1920 1) 1930 1) 1949 1930 1949 1949 Száz férjes nőre jut összesen született gyermek 362 327 259 90 72 79 Száz férjes nőre jut életben lévő gyermek 229 221 196 97 86 89 Száz özvegy nőre jut összesen született gyermek 477 366 77 Száz özvegy nőre jut életben lévő gyermek 250 224 90 • Az átlagos gyermekszám az 1920. évi — csak viszonylag elég magas — szintről fokozatosan és erős mértékben visszaesett. A születési mozgalom felszabadulás utáni élénkülése az idő rövidsége miatt csupán kis mértékben enyhítette az előző korszak alatt következetes születéscsökkenés hatását. Az átlagos gyermekszám megcsappanásában egyébként annak is része van, hogy egyre inkább kihalnak azok az évjáratok, amelyek még a századforduló előtt és azt közvetlenül követő időkben éltek házasságban és az akkori születésgyakoriságnak megfelelően több gyermekkel rendelkeztek, mint a később házasságra lépők. A visszatekintő adatok egyik legfontosabb tanulsága, hogy az átlagos gyermekszám csökkenése az életben lévő gyermekek száma alapján lényegesen kisebb, mint az összesen született gyermekek száma szerint; a visszaesést tehát jelentős mértékben ellensúlyozza a halandóság (csecsemőhalandóság stb.) javulása. A férjes nők 1949. évi gyermekátlaga azonban az életben lévő gyermekek száma alapján is 14%-kal kisebb, mint 1920-ban, és 11%-kal alacsonyabb az 1930. évinél is. A további részletadatok arra utalnak, hogy a termékenység megcsappanása az 1930. és 1949. évi adatok egybevetése alapján a férjes nők életkora és házasságtartama szerint is általános volt. Részletezés Száz férjes nőre jut Részletezés összesen született | életben lévő Részletezés gyermek Részletezés 1930 2) 1949 Index (1930 = = 100) 1949 1930 2) 1949 Index (1930 = = 100) 1949 ű) A férjes nők életkora : 20 évnél fiatalabb . 20-24 éves 25-29 „ 30-39 „ 40 - 49 „ 50-59 „ 60 éves és idősebb . Összesen b) A férjes nők házasságtartama : 5 évnél kevesebb 5— 9 év 46 112 194 285 409 490 548 45 93 159 238 298 333 429 98 83 82 84 73 68 78 38 92 153 214 280 300 283 40 81 136 198 229 234 266 105 88 89 93 82 78 94 ű) A férjes nők életkora : 20 évnél fiatalabb . 20-24 éves 25-29 „ 30-39 „ 40 - 49 „ 50-59 „ 60 éves és idősebb . Összesen b) A férjes nők házasságtartama : 5 évnél kevesebb 5— 9 év 327 93 208 282 352 499 259 79 173 229 273 365 79 85 83 81 78 73 221 76 163 213 253 307 196 70 150 191 221 256 89 92 92 90 87 83 10—14 „ 327 93 208 282 352 499 259 79 173 229 273 365 79 85 83 81 78 73 221 76 163 213 253 307 196 70 150 191 221 256 89 92 92 90 87 83 15-19 „ 327 93 208 282 352 499 259 79 173 229 273 365 79 85 83 81 78 73 221 76 163 213 253 307 196 70 150 191 221 256 89 92 92 90 87 83 20- „ 327 93 208 282 352 499 259 79 173 229 273 365 79 85 83 81 78 73 221 76 163 213 253 307 196 70 150 191 221 256 89 92 92 90 87 83 Összesen 327 93 208 282 352 499 259 79 173 229 273 365 79 85 83 81 78 73 221 76 163 213 253 307 196 70 150 191 221 256 89 92 92 90 87 83 Összesen 327 259 79 221 196 89 A 70. sz. táblán a férjes nők házassági termékenységére vonatkozó 1949. évi adatok az életkor és a házasságtartam kombinációjában is rendelkezésre állanak. 3) Az adatok a már érintett vonásokat tükrözik, tehát azt, hogy a kor és a házasságtartam emelkedésével párhuzamosan a gyermekszám milyen módon és mértékben emelkedik. Ezenkívül azonban arra is rávilágítanak, hogy milyen nagy a különbség a jókor (fiatalon) és az ugyan még szülőképes korban, de későbben kötött házasságok átlagos gyermekszáma között. Az adatok végül arra is utalnak, hogy igazán sokgyermekesek csak az idősebb korú, hosszú ideig házasságban élő nők voltak. *) Az 1920. és 1930. évi adatok nem vonatkoznak pontosan Magyarország mai területére. Az eltérés azonban jelentéktelen. — 2) Az adatok nem vonatkoznak pontosan a mai területre, az eltérés azonban jelentéktelen. — 3) E tekintetben utalni kell arra, hogy a házasságtartamba a második vagy többedik házasságban élőknél az első házasságkötés óta eltelt egész idő beszámíttatott, ami — kisebb mértékben — zavaróan befolyásolja az adatok alakulását.
