1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - V. A népesség összetétele, családi és lakásviszonyai

A népesség mezőgazdasági adatait az 1949. évi népszámlálás a fentieken túlmenően, részletesen tudakolta és dolgozta fel. E feldolgozások a főfoglalkozásokra való tekintet nélkül a gazdálkodók, a gazdasággal rendelkezők teljes számát állapították meg és részletezték ; eredményei tehát magukban foglalják a nem őstermelő foglalkozásúak adatait is. A gazdasággal rendelkezők így megállapított teljes száma 1,399.000 volt; közülük 1,087.000 (77-7%) a főfoglalkozás szerint is a mezőgazdaság körébe tartozott. Az 1949. évi népszámlálás mezőgazdasági feldolgozásainak végeredményeiről átfogóan az alábbi összeállítás tájékoztat, mely az összes, valamint külön az őstermelő és a más foglalkozású gazdasággal rendelkezők számát tagolja gazdaságuk nagyság-csoportjai szerint. Az összeállítás arra is rámutat, hogy az őstermelő és a nem őstermelő gazdálkodók kategóriánkinti megoszlása mennyire más; utóbbiak számszerű súlya csupán az alsó kategóriákban szembeötlőbb. Gazdaságnagyságcsoport A gazdasággal rendelkezők összesen őstermelő E b nem őstermelő b ő 1 őstermelő nem őstermelő Az összes Az őstermelő A nem őstermelő Gazdaságnagyságcsoport A gazdasággal rendelkezők összesen őstermelő E b nem őstermelő b ő 1 őstermelő nem őstermelő Az összes foglalkozású Gazdaságnagyságcsoport A gazdasággal rendelkezők összesen foglalkozású foglalkozású gazdasággal rendelkezők Gazdaságnagyságcsoport A gazdasággal rendelkezők összesen szám szerint %-ban %-os megoszlása — 1 kat. holdas.. 185.333 66.662 118.671 35-9 64-1 13-2 6-1 38-0 1-10 „ „ .. 946.864 766.523 180.341 81-0 19-0 67-7 70-5 57-7 10-25 „ „ .. 229.615 218.572 11.043 95-2 4-8 16-4 20-1 3-5 25- „ „ .. 37.234 34.902 2.332 93-7 6-3 2-7 3-3 0-8 Összesen 1,399.046 1,086.659 312.387 77-7 22-3 100-0 100-0 100-0 A népszámlálás mezőgazdasági és egyéb adatainak értékelésével kapcsolatban a következőkre kell összefoglalóan utalni : ,4 gazdasággal rendelkezők száma azoknak a lélekszámát adja meg, akik bármilyen címen bírt (tulajdon-, bérelt-, illetmény- stb.) földjükön a népszámláláskor — foglalkozásukra való tekintet nélkül — ténylegesen gazdálkodtak ; a népszámlálásnak csak egy kiegészítő feldolgozása utal arra, hogy közülük mennyi az őstermelő foglalkozású. A földtulajdonosok száma — ugyancsak a foglalkozástól függetlenül — mindazoknak a lélekszámát határozza meg, akiknek tulajdonföldjük volt ; közülük a kereső földtulajdonosok száma egy külön feldolgozás alapján foglalkozási tagolásban is rendelkezésre áll. A főfoglalkozás szerint birtokosok és bérlők száma a gazdálkodók közül azokat foglalja magában, akiknek a mezőgazdaság alkotta főfoglalkozását ; de felöleli azokat a — más főfoglalkozással nem rendelkező — földtulajdonosokat is, akik teljes földjüket bérbe adták, maguk tehát nem gazdálkodtak. A gazdasággal rendelkezőknél a nagyságkategorizálás alapja a gazdaság, a földtulajdonosoknál a tulajdonföld, a főfoglalkozás szerint birtokosoknál és bérlőknél pedig a birtok vagy a bérlet nagysága volt. Ezek a dolog természetéből, az egyes feldolgozások elütő célkitűzéseiből adódó fogalmi eltérések indokolják azt, hogy a népszámlálás említett feldolgozásainak az eredményei nem egyeznek, nem egyezhetnek meg teljesen. A különféle adatcsoportok összefüggése azonban szoros; népszámlálási alapon átfogóbb képet a mezőgazdasági viszonyok alakulásáról pedig csupán mindegyik feldolgozás adatainak megfelelő felhasználása nyújthat. 3. A népesség iskolai végzettsége életkor és foglalkozás szerint. A népesség iskolai végzettségére vonatkozó adatokat az 1949. évi népszámlálás életkor és foglalkozás — foglalkozási ág és foglalkozási viszony — szerint részletezte. Az adatok arra mutatnak, hogy nemcsak a fiatalabb és az öregebb korosztályok, illetőleg a férfiak és a nők, hanem a különböző foglalkozási ágakhoz és társadalmi osztályokhozrétegekhez tartozó lakosság műveltsége (iskolai végzettsége) között is rendkívül nagy a különbség. Ez a kapitalista Magyarország iskolázási viszonyaiban mutatkozó nagy aránytalanságok — a falusi és tanyai iskolai hálózat hiányosságai, a munkásgyermekek iskoláztatása és magasabb iskolába járása elé meredő akadályok stb. — következménye. A felszabadulás után megindult széleskörű kulturális fejlődés ezeket az aránytalanságokat az idő rövidsége miatt még nem tüntethette el. Az említett különbségek példaszerű jellemzésére az alábbi összeállítás a 7 éves és idősebb férfiak és nők, továbbá két kiragadott korcsoport (a 30—39 évesek és a 60—79 évesek), végül a munkások, alkalmazottak, önállók és segítő családtagok iskolai végzettségére vonatkozó adatokat közli.