1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - V. A népesség összetétele, családi és lakásviszonyai

tanak. Az alábbiakban az idevágó részletanyagból a következő kérdésekre vonatkozó főbb adatokat foglaljuk össze : 1. A népesség kormegoszlása; az életkoradatok és az egyéb (demográfiai, foglalkozási) eredmények közti összefüggések. 2. Foglalkozási és mezőgazdasági adatok. 3. A népesség iskolai végzettsége életkor és foglalkozás szerint. 4. Család és gyermekszám. 5. A népesség lakásviszonyai, laksűrűsége. 1. A népesség kormegoszlása ; az életkoradatok és az egyéb (demográfiai, foglalkozási) eredmények közti összefüggések. a) Összefoglaló adatok. Az életkor-kérdés a demográfiának központi problémája. A népszámlálás részletes eredményei közül tehát elsősorban az életkor-adatok érdemelnek figyelmet. A 47. sz. tábla nemcsak 1949-ről, hanem 1910-ig visszamenőleg is közli a férji, a női és az egész népesség korévenkinti megoszlását, tehát arról nyújt egészen részletes képet, hogy a legutóbbi négy évtized alatt milyen koreltolóilások mutatkoztak a népesség összetételében. A tábla adatai közül különösen figyelmet érdemel, hogy az 1 éven aluliak és az 1 évesek száma 1949-ben nemcsak a 2, 3 stb. évesek 1949. évi számánál, hanem az 1 évnél fiatalabbak és 1 évesek 1941. évi számánál is magasabb volt. Ez a születési mozgalom felszabadulás utáni figyelemreméltó megélénkülésének kétségtelen jele. A 46. sz. tábla a 47. sz. táblától eltérően nem a pillanatnyi kormegoszlás alakulását szemlélteti, hanem arra vet fényt, hogy 1910 óta az azonos születési évjáratokba tartozó népesség száma hogyan fogyott meg (halt ki) népszámlálásról-népszámlálásra, másfelől, hogy az ország népessége hogyan egészült ki új születési évjáratokkal. b) Az életkor és egyéb adatok közti összefüggések. A népesség életkora és egyéb adatai közti összefüggésekre az 50—52. sz. táblák adatai mutatnak. A két nem aránya kor szerint jellegzetes eltéréseket mutat. A gyermekkorban a fiúszületési többlet következtében a fiúk száma meghaladja a leányokét, később — főleg a férfiak nagyobb halandósága következtében — már egyre erősebb nőtöbblet jelentkezik, mely a két világháború veszteségei nyomán egyes korcsoportokban igen magasra emelkedik. A házasságkötési kor alsó határától kezdve gyorsan csökken a nőtlenek és hajadonok, viszont növekszik a házasságban élő és élt (házas, özvegy, elvált) népesség aránya ; az előrehaladottabb korúak csoportjaiban a házasságot nem kötött egyének aránya — főleg a férfiak sorában — egészen minimális (pl. a 80—89 éves férfiaknál csupán 2%). Az életkorral párhuzamosan az iskolai végzettség szintje is emelkedik. Az emelkedés azonban csak bizonyos határig tart, majd ismét csökkenés jelentkezik, szoros összefüggésben azzal, hogy régebben az iskolába járásnak, a magasabb iskolák elvégzésének lehetősége sokkal kisebb volt, mint újabban. A keresőtevékenység elég fiatal korban kezdődik és a férfiaknál már korán a 100% közelébe emelkedik ; figyelembevéve azt, hogy a testi fogyatékosok egy része nem munkaképes, a keresők aránya a férfiaknál a produktív kor legmunkabíróbb éveiben meglehetősen magasnak mondható (pl. a 30—39 éveseknél 98'5%). A nőknél viszont csak a 15—19 évesek sorában ér el viszonylag magasabb szintet (55'6%-ot), itt is csupán azért, mert a mezőgazdaságban sok ilyen korú nő fejt ki segítőcsaládtagi tevékenységet. Az öregebb korban a keresők aránya a férfiaknál is érthetően visszaesik. Foglalkozási tekintetben az adatsor némi ingadozást mutat: a fiatalabb korban a népességnek

1) több mint 50%-a tartozik a mezőgazdaság körébe ; a munkabíró kor elején ez az arányszám igen észrevehetően visszaesik (a 30—39 éveseknek csak 42'1%-a tartozik a mezőgazdasághoz). A magasabb korban a mezőgazdasághoz tartozó népesség aránya ismét fokozatosan nő. Foglalkozási viszony szerint a fiatalabb munkabíró-korúak közt a kereső munkások és a segítőcsaládtagok aránya a legnagyobb, míg a magasabb korcsoportokban az önállóké (főleg a mezőgazdasági önállók nagy száma miatt) meghaladja a munkásokét. Az itt érintett szempontokról a következő összeállítás nyújt összefoglaló képet: Keresők és eltartottak.