1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)
I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - III. A népesség területi megoszlása, települési és népsűrűségi viszonyai
36*, A községek és városok csoportjai ' 51 5 A népességből A 6 éves és idősebb népességből A népességből 1) A népességből") 1) -i> o u o 552; •2 1 o t/i A 6 éves és idősebb népességből 3 N -ci ._ X1 -M S? % « £ K M o> 3 <0 c <u > A XI <D >•0 •aj — ns , ^ £> « ói) c tn V •-o M'M N £ « N 'i >> rji O) to M co O. w •D <u C M + | > s 1 A XI <D >•0 •aj — -«a> _ -u ra N • •5 « 4> +J W 11 O 1"° cx c 1 c E « £ •o •13 u <~ ü o io re m O -v <ű 04:0 © « Tf N « •ca + J foglalkozású 1 JX o — N CO E •O OA t/v %-ban N ií W c százalékban N D Cfl százalékban 7-1 1186 18-0 70-6 11-4 40-2 97-9 82 1-5 47-3 51-2 57-6 262 13-5 0-6 — 6-1 1108 23-6 64-7 11-7 26-2 95-2 113 20-9 35-6 43-5 51-7 18-4 24-9 3-4 — 2-7 1080 24-7 62-6 12-7 18-3 93-7 111 44-1 25-3 30-6 40-8 11-4 399 6-G — 1-3 1075 26-5 62-0 11-5 15-9 94-1 119 44-5 27-4 28-1 43-2 9-0 39-7 7-5 + 2-4 1044 27-1 61-3 11-6 8-5 92'4 116 727 14-2 13-1 247 3-9 56-7 14-4 7-1 1186 18-0 70-6 11-4 40-2 97-9 82 1-5 47-3 51-2 57-6 26-2 13-5 0-6 — 3-1 1085 24-1 64-8 ÍM 25-6 95-5 119 13-2 44-1 42-7 59-9 17-6 18-9 2-2 — 1-4 1085 25-5 62-7 11-8 16-5 93-9 120 390 29-4 31-6 46-3 10-1 36-1 6-6 + o-o 1064 26-6 6M 12-3 11-1 92-8 116 63-7 16-9 19-4 30-9 5-6 520 110 + 2-3 1039 27-4 61 0 11-6 6-9 92-0 112 836 7-9 85 16-2 2-7 63-8 171 2-4 1035 25-1 61-7 13-2 8-1 94-3 106 81-7 9-1 9-2 190 2-5 58-4 19-9 + 0-2 1043 26-4 61-4 12-2 8-7 93-4 111 78-3 11-2 10-5 21-3 3-2 57-7 17-6 + l-l 1042 27-0 61-3 11-7 8-5 93-3 116 73-0 14-7 12-3 24-1 3-7 56-7 15-3 + 2-7 1051 27-4 61-3 11-3 8-1 92-2 118 71-5 14-8 137 25-4 41 56-5 137 + 3-5 1046 27-5 61-4 11-1 93 91-9 118 672 17-0 15-8 28-3 4-7 54-2 12-5 + 2-2 1051 27-0 61-6 11-4 11-7 92-5 117 58-6 21-1 20-3 344 6-3 48-7 10-2 — o-i 1079 26-6 61-5 11-9 15-4 92-6 118 51-3 21-5 272 37-0 9-3 44-6 8-3 —, 5-2 1091 24-0 63-4 12-6 20-3 94-5 112 36-5 29-8 337 45-0 130 35-2 55 — 4-1 1119 23-1 65-0 11-9 26-6 95-1 106 221 33-2 44-7 48-8 19-1 260 4' 1 — 49 1086 24-3 65-5 10-2 27-9 94-9 118 14-8 398 45-4 562 19-6 20-4 2-4 — 7-1 1186 18-0 70-6 11-4 40-2 97-9 82 1-5 47-3 512 57-6 26-2 13-5 0-6 — 1-2 1081 24-9 63-5 11-6 17-6 94-0 109 49-1 24-7 26-2 36-7 10-tí 42-4 9-4 1. Államigazgatási jelleg szerint. Budapest M. t. városok J. t. városok Városias jellegű községek ... Egyéb községek 2. Foglalkozási jelleg szerint. Községek és városok, melyekben a mezőgazdasági népesség aránya 25-0 %-nál kisebb : . Budapest Vidék 25-0—49-9% 500—74-9% 75:0— % 3. Lélekszámnagyság szerint. 499 999 1.999 2.999 4.999 9.999 19.999 500— 1.000— 2.000— 3.000— 5.000— 10.00020.000— 49.999 50.000— 69.999 100.000—150.000 Budapest Magyarország összesen A népesség tömörüléséről a kötet két térképmelléklete részletekbe menő képet nyújt. Az első (kisebb) térkép az ország valamennyi községét és városát ábrázolja egész lélekszámuknak megjelelő (arányos) körökkel; a második (nagyobb) térkép ugyancsak arányosan, egyfelől az egyes községek és városok belterületi lakosszámát tünteti fel, másfelől — elütő színnel — az 50 léleknél népesebb valamennyi külterületi települést is. A két térkép egybehangzóan mutatja meg azt, hogy az ország mely vidékein a leggyakoribbak a nagyobb, a közepes, a kisebb, ill. az egészen kicsiny községek. A két térkép egybevetése ezenkívül arra is rávilágít, hogy a kép milyen mértékben módosul, ha nem a községek (városok) egész népességét, hanem csak a tulajdonképeni tömör települések, a belterület lélekszámát ábrázoljuk ; de egyúttal arra is rávilágít, hogyan tölti ki az alföldön látható sok látszólagos települési űrt a külterületi lakotthelyek hálózata ; ez a térkép tehát a felszabadulás óta erőteljes falusodás ellenére még mindig jelentős tanyarendszer elterjedését is tükrözi. :' 3. A népesség száma és megoszlása bel- és külterület szerint. Az ország lakosságának 1949-ben 82-9%-a, 7-63 millió fő élt a belterületen és 777%-a, 1-58 millió volt külterületi lakosi) A bel- és külterületi népesség aránya a különböző község- és városcsoportokban, valamint az ország egyes vidékein meglehetősen eltérő. Az egyes települési kategóriákra vonatkozó — háromféle alapon csoportosított — adatok szerint a külterületi lakosok aránya általában a nagyobb területű és nagyobb lakosszámú, mezőgazdasági jellegű, alföldi településeken a legnagyobb. 1) Az általános (elemi) iskola 8 osztályát.végzettekkel együtt, (és « magasabb végzettségűek ideszámításával). — !) Tekintet nélkül az iskolai végzettségre. — 3) Kereső és eltartott együtt. — 4) A közült %-okat a közületi eltartottak és ismeretlen foglalkozásúak aránya egészíti ki 100'ü-re. - — A külterületi lélekszám csak azoknak a külterületi lakotthelyeknek a népességét foglalja magában, amelyeken legalább 10 lakost írtak össze; az ennél kisebb külterületi lakotthelyek elhanyagolhatóan kis számú (becslés szerint kb. 20—25 ezies) népessége a belterületi lakossághoz számíttatott.
