1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - I. A népesség fejlődése

31*, Év A férfiak A nők Az egész népesség Év A fiúA leányÉv A férfiak A nők Az egész népesség Év élveszülöttek várható átlagos élettartama a születéskor') Év átlagos életkora

1) Év élveszülöttek várható átlagos élettartama a születéskor') 1900 1900/1901. évi átlag 3) 37-4 év 3) 38-1 év 1910 27-2 év 27-3 év 27-2 év 1910/1911. „ 3)39-0 „ 3) 40-5 „ 1920 28-5 „ 28-9 „ 28-7 „ 1920/1921. „ 41-0 „ 431 „ 1930 29-3 „ 30-2 „ 29-8 „ 1930/1931. „ 49-3 „ 518 „ 1941 310 „ 32-1 „ 31-6 „ 1941. évi adat 54-9 „ 58-2 „ 1949 31-5 „ 33-3 „ 32-4 „ 1948/1949. évi átlag 4)58-8 „ 4)63-3 „ c) Foglalkozási eltolódások. Az egyes népszámlálások foglalkozási adatainak összehasonlítása arra mutat, hogy évtizedenkint is az őstermelő és a nem őstermelő népesség alakulása volt a legjellegzetesebben elütő ; erről az alábbi összeállítás a nem agrár népesség egybefoglalásával ad tájékoztatást (a többi foglalkozási ág adatait a 29. sz. részletes tábla közli): Foglalkozás A népesség foglalkozási megoszlása

5) Tényleges népszaporodás (+) vagy fogyás (—) Foglalkozás 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1900— 1910 1910— 1920 1920— 1930 19301941 1941— 1949 a) Számszerint. Őstermelés (mezőgazd.) Egyéb foglalk.

0) 4,104.133 2,690.282 4,257.745 3,354.369 4,452.089 3,534.786 4,497.202 4,187.907 4,535.775 4,780.299 4,519.293 4,685.506 + 93.612 f 664.087 + 194.344 + 180.417 + 45.113 + 653.121 -f 38.573 + 592.392 — 16.482 — 94.793 összesen 6,854.415 7,612.114 7,986.875 8,685.109 9,316.074 9,204.799 + 757.699 + 374.761 + 698.234 + 630.965 — 111.275 b) Százalékban. őstermelés (mezőgazd.) Egyéb foglalk.

8) 60-7 39-3 55-9 44-1 55-7 44-3 51-8 48-2 48-7 51-3 49-1 50-9 -1- 2-3 + 24-7 + 4-6 + 5-4 + 1-0 + 18'5 + 0-9 + 14-1 — 0-4 — 2-0 összesen 100-0 1000 100-0 100-0 100-0 100-0 + 11-1 + 4-9 + 8-7 + 7-3 — 1-2 A békés évtizedekben az őstermelő népesség lélekszámának emelkedése — elég kedvező természetes szaporodásuk ellenére, az őstermelés munkaerőfeleslegének más népgazdasági ágakba való átáramlása folytán — következetesen és lényegesen elmaradt a más foglalkozásúakétól. A háborús időszakokban az agrárarány alig változott: 1910-ről 1920-ra csak árnyalatnyilag csökkent, legutóbb pedig—1941 és 1949 közt—valamivel még emelkedett is. Ez részben annak következménye, hogy mindkét háború végén az ipari élet pangott, a városokban nehezebb volt a megélhetés, az élelmezés, a falun inkább elkelt a munkáskéz és bővebben állott rendelkezésre élelem stb. ; a háború befejeződése és a népszámlálás között mind a két esetben aránylag rövid idő telt csak el, így a második világháború utáni rohamos ipari fejlődés sem bontakozott még ki teljes mértékben az 1949. évi népszámlálás időpontjáig. Az őstermelő népesség számarányának 1941—1949. évi alakulásában azonban egy különleges oknak, a földreformnak is döntő része volt, mely a nincstelen és szegényparaszti tömegek gazdasági biztonságát és létalapját teremtette meg és ezzel a falu népesedési viszonyainak megjavulásához nagymértékben hozzájárult. Az egyes évtizedek alatt foglalkozási főcsoportonkint észlelt eltolódásokról teljes képet a 29. sz. tábla nyújt. * Munkaerőgazdálkodási szempontból a keresők és az eltartottak (hozzátartozók) számának az alakulása is különös figyelmet érdemel. Egy-egy népszámlálás adatai alapján. •— 2) A megjelölt időpontokra vonatkozólag kiszámított halandósági tábla alapján (V. ö. az 1900/1901—1941. évi adatokat illetően Magyar Statisztikai Szemle 1941. évf. 473. old.). — a) Magyarország 1920 előtti területe (Horvát-Szlavonországok nélkül). — *) Előzetes eredmény.— •) Keresők és eltartottak együtt. •— ') Az ismeretlen foglalkozásiakkal együtt.