1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - I. A népesség fejlődése

mértékét nem fejezi ki teljesen, minthogy a második világháború alatt a női népesség is jelentősebb veszteségeket szenvedett, a háborús születéskiesés következtében előállott hiány pedig mindkét nem adatait kb. egyenlően befolyásolta. A négy nagy korosztály lélekszámának alakulásában a gyermekkorúak számának megcsappanása a legszembeötlőbb jelenség. Ez döntő részben a már az első világháború előtt is megfigyelt születéskorlátozás (egyke) két világháború közötti terjedésének következménye és csak kisebb részben a háborús születéskieséseké. A gyermekkorúak számának megcsappanása természetesen az egész lélekszám alakulására is reányomta bélyegét; a gyermekek számának visszaesése a születési mozgalom felszabadulás utáni megélénkülése nélkül a kimutatottnál valamivel még nagyobb mérvű lett volna. A születési mozgalom 1949 utáni megélénkülése folytán egyébként az 1949-es korgrafikon talpazata az 1941. évihez képest észrevehetően kiszélesedett. Feltűnő még, hogy az alsó (fiatalabb) munkabíró korúaknak a száma a századforduló óta jóval szerényebb mértékben nőtt meg, mint az idősebbeké. Soraikat ugyanis a második világháború rendkívül erős mértékben ritkította meg ; ehhez még az is hozzájárul, hogy az első világháború alatt született, a normálistól messze elmaradó lélekszámú évjáratok 1949-ben ebben a korosztályban foglaltak helyet; ezt az 1949. évi korgrafikonon látható erős betíiremlés élénken szemlélteti. A felső (idősebb) munkabíró korba tartozók, főleg pedig az öregek száma ezzel szemben az átlagot erősen meghaladó mértékben nőtt meg. Ebben kétségkívül igen nagy része van az átlagos élettartam jelentős emelkedésének. Lélekszámuk kedvezőbb alakulását még az is előidézte, hogy ezekben a korosztályokban csupa első világháború előtti évjárat sorakozik, amelyeket a születéscsökkenés még csak kis mértékben érintett. Az idősebb produktív korúak és az öregek száma a két világháború nélkül a kimutatottnál még erősebben emelkedett volna, minthogy az első világháború éppen a most 50 éven felüliek közül szedett aránylag igen sok áldozatot; soraikat egyébként az első világháború előtt a kivándorlás is érezhetően megritkította. Foglalkozási tekintetben a fenti összeállításnak az egész népességre vonatkozó (a keresőket és eltartottakat egybefoglaló) adatai szerint a mezőgazdasági népesség számának 4*16 millióról csupán 4'52 millióra emelkedése, népességi arányának pedig az 1900. évi 60'7%-ról 49'1%-ra csökkenése és viszont a nem mezőgazdasági foglalkozásúak, vagyis a többi foglalkozási ág jelentős térfoglalása jellemezte a legjobban az elmúlt ötvenéves időszakot. A többi foglalkozási ág közül szám szerint az ipar és a bányászat térnyerése volt a legjelentősebb : a népesség 1900 és 1949 közti 2,350.000-es tényleges szaporulatának közel fele (45'0%-a), 1,058.000 fő az ipar és a bányászat szaporulataként jelentkezik; e két foglalkozási főcsoport együttes népességi arányszáma 1900 óta 17'8%-ról 24'7%-ra emelkedett * A lakosság családi állapotáról és iskolai végzettségéről is állanak rendelkezésre a múltba visszapillantó adatok. A családi állapot-megoszlás tekintetében a század eleje óta bekövetkezett változások végső mérlegét az alábbi összeállítás szemlélteti. A kimutatott változások a kormegoszlás ismertetett módosulásával szorosan összefüggenek ; de az özvegyek számának átlagon felüli emelkedése nemcsak az idősebb korúak arányának megnagyobbodásával áll kapcsolatban, hanem a népesség, főleg a férfi lakosság súlyos háborús veszteségeivel is. Megjegyzendő még, hogy a törvényesen elváltak számának igen nagymérvű emelkedése csak részben vezethető vissza a válások gyakoribbá válására, mert részben azzal is összefügg, hogy az elválást szabályozó házassági törvény csupán 1895 elején lépett érvénybe és addig a házasságok felbontása nagyobb nehézségekbe ütközött, tehát a törvényesen elváltak Családi állapot A népesség száma A 15 éves és idősebb népesség megLélekszámkülönbözet

1) 1900—1949 Családi állapot 1900 1949 oszlása %-ban szám szerint %-ban 1900 1949 1900 1949 szám szerint %-ban Nőtlen, hajadon : 15 éven aluli 15 éves és idősebb

2) Házas

3) Özvegy Törvényesen elvált 2,433.317 1,233.795 2,752.048 424.974 10.281 2,290.077 1,825.967 4,264.778 736.423 87.554 27-9 62-3 9-6 0-2 26-4 61-7 10-6 1-3 — 143.240 + 592.172 + 1,512.730 + 311.449 + 77.273 — 5-9 + 480 + 55-0 4- 73-3 + 751-7 Összesen 6,854.415 9,204.799 100-0 1000 *) + 2,350.384 4) + 34-3 ') Tényleges szaporodás (+) vagy fogyás (—). — J) Az ismeretlen családi állapotúakkal együtt. — ') A különváltan élőkkel együtt. - ') A 15 éves és idősebb népesség 1900—1949. évi lélekszámkülönbözete + 2,493.624, vagyis + 56-4%.