1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

I. RÉSZ.A népszámlálási eredmények ismertetése - B) Az adatok részletesebb ismertetése - I. A népesség fejlődése

b) A városok és a vidék lélekszámának alakulása. Területi és települési tekintetben a népesség szaporodása jellegzetesen eltérő.

1) A legdöntőbb különbség — a népesség városba áramlása következtében — a városok és a vidék népességfejlődésében mutatkozik : Város- és községcsoport A népesség száma

2) Tényleges népszaporodás 1869—1949-) szám szerint %-ban Város- és községcsoport 1869. XII. 31. 1949. I. 1. Tényleges népszaporodás 1869—1949-) szám szerint %-ban Budapest M. t. városok

3) J. t. városok

4) M. t. és j. t. városok együtt Községek Vidék (Magyarország Budapest nélkül) ... Magyarország összesen 302.059 506.901 404.668 911.569 3,797.682 4,709.251 1,589.065 1,107.905 643.Í-06 1,751.711 5,864.023 7,615.734 1,287.006 601.004 239.138 840.142 2,066.34/ 2,906.483 426-0 118-6 59-1 92-2 54-4 61-7 Budapest M. t. városok

3) J. t. városok

4) M. t. és j. t. városok együtt Községek Vidék (Magyarország Budapest nélkül) ... Magyarország összesen 5,011.310 9,204.799 4,193.489 83-7 Ez — az egyes települések 1951. éveleji államigazgatási beosztásának megfelelő — csoportosítás a városok és a vidék népszaporodási különbségeiről egészen tiszta képet nem ad, minthogy a községek sorában több figyelemreméltó ütemben fejlődő, iparosodó település is helyet foglal és viszont a városok közt nagyhatárú, mezővárosias települések is akadnak. De a felsorolt város- és községcsoportok fejlődési tendenciájában mutatkozó eltéréseket elég jól jellemzi. Különösen jellegzetes, hogy a főváros népességfejlődése milyen kiugróan nagy volt a többi településkategóriához képest. A népgyarapodás iiteme város—vidék viszonylatban évtizedröl-évtizedre meglehetősen ingadozott: Évi átlagos tényleges népszaporodás vagy fogyás (—) %-ban

5) Város- és községcsoport 1869— 1880— 1890— 1900— 1910— 1920— 1930— 1941 — 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 Budapest 3-03 3-91 5-09 2-89 1-10 1-70 1-86 —0-90 M. t. városok 0-98 1-33 1-91 1-57 0-76 101 1-02 —0-77 J. t. városok 0-55 1-09 102 0-94 0-45 0-29 063 —0-34 M. t. és j. t. városok együtt 0-79 1-23 1-53 1-32 0-64 0-73 0-88 —0-61 Községek 0-33 1-02 0-78 0-72 0-32 0-72 0-38 0-22 Vidék (Magyarország Budapest nélkül) 0-42 1-06 0-94 0-85 0-39 072 0-49 0-02 Magyarország összesen 0-58 1-28 1-32 111 0-49 0-87 0-72 —0-15 Az első és utolsó időszak adatai homlokegyenest ellentétes képet nyújtanak. Az 1869—1880. évi népszaporodási arányszámok szerint az 1873. évi kolerajárványnak a hatása annál erősebben jelentkezett, minél kevésbbé volt városias, ill. minél falusiasabb volt valamelyik néptömörülési kategória. Az 1941—1949. évi adatok ennek pontosan az ellenkezőjét mutatják; az arányszámsorban jelentkező lépcsőzetesség a további részletadatok szerint még a községek nagy kategóriáján belül is megfigyelhető ; míg ugyanis az ú. n. városias községek lélekszáma 1941 és 1949 közötti évi átlagban 0* 16%kal megfogyott, addig a többi községé 0'30%-kal emelkedett. Figyelemreméltó még az is, hogy Budapest lélekszámcsökkenésével szemben a vidék lakosainak a száma a háborús hatások ellenére — bár csak árnyalatnyilag — megnőtt. Az 1869—1949. évi összesen 4*2 milliós népszaporodásból valamivel nagyobb rész (2'13 millió) jutott együttesen Budapestre és a többi városra, mint a községekre (2'07 millió). Ennek eredményeképen a városok népességi súlya jelentősen megnőtt, a vidéké észrevehetően visszaesett: *) Az idevágó adatok 1869-ig visszamenőleg lehetőleg pontosan a mai helyzetnek felelnek meg, vagyis az egyes város- és községcsoportok, megyék stb. mai területére vonatkoznak. — £) 1869-ben polgári, 1949-ben összes népesség. Az 1869—1949. évi tényleges népszaporodás kimutatott arányszáma tehát egy árnyalattal nagyobb, mint a valóságban. —") Kö2vetleniil a megyei tanács alá rendelt városok. — 4) A járási tanács alá rendelt városok. — 5) 1869—1900-ban a polgári 1900—1949-ben az összes népesség száma alapján.