1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. Összefoglaló főeredmények (1952)

Bevezetés

gazdálkodtak (az egyes kategóriákba való besorolás alapja a gazdaság egész területének nagysága volt). A népszámlálás ezenkívül külön kimutatta a földtulajdonnal, haszonbérlettel, illetmény- vagy szegödményes földdel rendelkezők számát is. A családtagok tulajdonában (stb.) lévő közösen művelt földet családonkint egy tételbe foglalva (rendszerint a családfőnél) kellett kimutatni. Családnak a népszámlálási feldolgozás során az emberek olyan csoportja számított, melyben a tagokat vérségi kötelék és közös háztartás fűzte egybe (házaspár gyermekkel vagy anélkül; apa gyermekkel ; anya gyermekkel); azok a családok, amelyek felmenővel vagy más rokonnal élnek közös háztartásban, külön családtípusokat alkottak. Megjegyzendő, hogy az egy lakásban lakó két rokon-házaspár két külön családnak számított. A részcsaládok, egyedülállók stb. ,,családtöredékek"-nek jelöltettek meg. ,,Gyermek"-nek nemcsak a kiskorú gyermek számított, hanem a családban élő, külön családot nem alapított felnőtt gyermek is. A családstatisztikai feldolgozás során a családoknak az egyes társadalmi rétegekbe való besorolása a családfő foglalkozása és foglalkozási viszonya alapján történt. A házassági termékenységre vonatkozó táblázatokban az anya összesen született gyermekeinek a száma magában foglalja, az életben lévő gyermekeké viszont nem foglalja magában az időközben elhalt és a halva született gyermekeket. A felnőtt, külön családot alapított, távollevő stb. gyermekek mindkét adatban bentfoglaltatnak. Az adatokba a korábbi házasság(ok)ból származott gyermekek is belefoglaltattak. Az épületek száma a tulajdonképeni lakóházakon — azokon az épületeken, amelyekben kizárólag vagy főleg magánlakások vannak — és az intézeti épületeken kívül magában foglalja a nem lakóház jellegű épületek, ú. m. a lakott egyéb épületek (pl. gyár, iskola, amelyben 1—2 lakás is van) és a nem lakásul szolgáló épületek (olyan gyár, iskola, egyéb középület, gazdasági épület stb., melyben nem laknak) számát is. Épületnek nem tekinthető lakott építmények pl. a lakott bódék, barlanglakások, komédiáskocsik, hajók stb. Használatban lévő lakásnak (magánlakásnak) a ténylegesen lakott lakásokon kívül az a lakás is számított, amely a népszámláláskor ki volt adva, de lakói az összeírás idején távol voltak. Ezzel szemben a népszámláláskor kiadatlan lakás üresen álló lakásnak mutattatott ki, használhatatlannak pedig az, mely a háború pusztítása következtében teljes egészében használhatatlanná vált, de helyreállítható. Az az üzlet, műhely stb., amelyben a népszámláláskor laktak is, vagy csak lakás céljára szolgált, lakott üzletnek, műhelynek stb. számított. Az eredetileg lakás céljára készült, de a népszámláláskor más célra (pl. átmenetileg iroda, hivatal, műhely céljára) használt lakás jelenleg nem lakásul szolgáló lakásnak jelöltetett meg. 1 helyiségből álló lakásnak az olyan lakás számított, melyben tulajdonképeni szoba nincs, csupán konyhából vagy 1 (kivételesen 2) egyéb helyiségből áll. Intézeti háztartások (lakások) voltak pl. a kórházak, kollégiumok, szállodák stb. Szoba a tulajdonképeni lakószobán kívül a hálófülke, hall és személyzeti szoba is. A szobák adatai általában a magánlakások szobáira vonatkoznak, kivéve egyes tábláknak valamennyi lakásra vonatkozó részét (ezekben a részekben a szoba-adatok az intézeti lakások szobáit is magukban foglalják). Külterületi lakotthelynek minősült általában mindazon település, mely a község beépített szélétől legalább 1(

% km távolságra van ; a külterületi feldolgozás csak azokra a lakotthelyekre terjedt ki, amelyeknél a külterületen lakók száma a népszámláláskor a 10 főt elérte, illetve meghaladta. * Az államigazgatási beosztásban bekövetkezett, a kötet tábláit érintő fontosabb változások. A községek és a városok számában és adataiban a népszámlálási kiadványsorozat korábbi köteteiben közölt adatokkal szemben több eltérés mutatkozik, mivel jelen kötet tábláinak összeállításánál az államigazgatási beosztásban 1951. január 20-ig bekövetkezett változások (községegyesítések, új községek alakulása stb.) lehetőleg figyelembe vétettek. A fontosabb figyelembe vett változások : Győr (hozzácsatoltatott Pinnyéd) ' Hódmezővásárhely (kivált belőle Mártély és Székkutas) Kecskemét (kivált belőle Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc) Miskolc (hozzácsatoltatott Görömböly, Hámor és Szirma) ^ Salgótarján (hozzácsatoltatott Baglyasalja) " Sopron (hozzácsatoltatott Ágfalva egy része) Szeged (kivált belőle Ásotthalom, Balástya, Csengele, Csórva, Mórahalom, Röszke, Szatymaz és Zákányszék) Szolnok (kivált belőle Szandaszőllős) Szombathely (hozzácsatoltatott Gyöngyöshermán, Herény, Káinon, Olad, Perint és Szentkirály)