1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Családstatisztikai eredmények (1950)
Bevezetés
Bevezetés. Magyarországon elsőízben az 1949. évi népszámlálás keretében készült országos — teljes és részletes — családstatisztikai feldolgozás. Jelen kiadvány ennek a feldolgozásnak eredményét teszi közzé. A családstatisztika a család összetételére, a családtagok, a családban élő gyermekek és keresők számára és megoszlására, valamint a lakásviszonyokra vonatkozó összefüggéseket tárja fel. A családstatisztika feldolgozta a „családtöredékek" adatait is. A feldolgozás és a közlés az adatokat közigazgatási beosztás — megye —, továbbá települési jelleg : Budapest, nagyobb városok, kisebb városok és városias települések, valamint falvak csoportosításában adja közre. Nagyobb városok : a 196/1950. M. T. sz. rendelet hatálybalépése előtti törvényhatósági jogú városok. Kisebb városok : a 196/1950. M. T. sz. rendelet hatálybalépése előtti megyei városok. Városias jellegű községek : az 1937 : VI. te.-ben, illetőleg az ezt kiegészítő 3.001/1946. O. É. K. sz. rendeletben felsorolt községek. Ez utóbbi két kategória adatai a kötetben mindig együtt, összeadva mutatkoznak, kisebb városok és városias jellegű községek, vagy röviden : kisebb városok megnevezéssel ; a falvak adatai pedig nem városias jellegű községek, vagy röviden : községek megnevezés alatt találhatók. A családstatisztika a területileg részletezett adatokat társadalmi rétegenkint is feltárja. Az egyes családoknak társadalmi rétegbe sorolása a családfő foglalkozásának és foglalkozási viszonyának alapján történt, függetlenül a család többi tagjának foglalkozásától. (Pl. ha a családfő foglalkozása vasúti altiszt, gyermekéé mérnök, az egész család az altiszti társadalmi rétegben nyert számbavételt.) Ez a szempont természetesen némi eltérésre vezetett a népszámlálás foglalkozás statisztikai eredményeihez képest. Ugyanis a foglalkozási statisztikában a családban élő egyes személyek külön-külön, a saját foglalkozásuk szerint soroltattak az egyes foglalkozási ágakba. A családstatisztikai feldolgozás csak a magánháztartásban élő személyekre terjedt ki, az intézeti háztartásban élőket, miután ezek nem családi kötelékben élnek, a családstatisztika nem dolgozta fel. Jelen kiadvány három részre tagozódik : az első rész a főbb országos eredményeket adja összefoglalóan és összefüggéseiben, levonva néhány következtetést a családok életkörülményeire ; a második rész Budapest, nagyobb városok, kisebb városok és falvak csoportosításban, társadalmi rétegenkint tagolva, a harmadik rész pedig megyei részletezésben ismerteti a fontosabb eredményeket. * A családstatisztikai eredmények közlése szükségessé teszi az egyes gyakrabban használt fogalmak, meghatározások ismertetését. I. Családösszetétel. a.) Családok. Család az emberek olyan csoportja, melyben a tagokat vérségi kötelék és közös háztartás fűzi egybe. 1. Házaspár gyermekkel vagy anélkül. Együttélő férj és feleség, valamint együttélő férfi és nő gyermekkel vagy anélkül. 2. Egy szülő. a) Apa gyermekkel. b) Anya gyermekkel. E két alapösszetételen kívül a családok tovább bontódnak felmenővel vagy más rokonnal élőre.