1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Családstatisztikai eredmények (1950)
I. RÉSZ. Az 1949. évi népszámlálás családstatisztikai eredményeinek ismertetése. - B) A családstatisztikai adatok részletezése
4. A családok lakásviszonyai. A lakásoknak és a népesség lakásviszonyainak vizsgálata a lakásstatisztika feladata volt. Az eredményeket a Hivatal a 4., 5. és 5/a. számú népszámlálási kiadványaiban már közzétette. Tekintettel arra, hogy a családok életkörülményeinek részletes vizsgálatához hozzátartozik a család lakásviszonyainak áttekintése is, a családstatisztika megadja az egyes családtípusok lakással való ellátottságát. A családoknak csaknem kétharmada, 63'0%-a egyszobás, 27-0%-a két- és többszobás fő- és társbérletben lakik. A fennmaradó 10% részben 0-szobás (csak konyhából vagy egyéb lakóhelyiségből álló) lakásban lakik, részben albérlő és ágyrajáró, illetve bérleti jogcím nélkül más lakásában lakó család; ez utóbbiak minden valószínűség szerint szüleiknek, rokonaiknak lakásában laknak Családok megoszlása a lakás nagysága szerint. Részletezés Családok összesen Ebből családok Részletezés Családok összesen 0 ) 1 | 2 és több szobás lakással, fő. és társbérlet albérlő ágyrajáró egyéb címen lakó 1) Szám szerint %-ban 2,385.112 100-0 29.136 1-2 1,502.611 63-0 643.070 27-0 22.367 0-9 3.670 0-2 184.258 7-7 Családok a lakás nagysága szerint települési csoportonkint. a) Szám szerint. Megnevezés Családok összesen Ebből családok Megnevezés Családok összesen 0 j 1 | 2 és több albérlő ágyrajáró egyéb címen lakó 1) Megnevezés Családok összesen szobás lakással, fő- és társbérlet albérlő ágyrajáró egyéb címen lakó 1) Budapest Nagyobb városok Kisebb városok*) Községek Együtt 430.897 221.795 496.307 1,236.113 5.253 1.871 5.302 16.710 254.996 139.188 321.613 786.814 135.565 64.481 134.064 308.960 13.365 3.751 3.198 2.053 2.914 331 250 175 18.804 12.173 31.880 121.401 Budapest Nagyobb városok Kisebb városok*) Községek Együtt 2,385.112 29.136 1,502.611 643.070 22.367 3.670 184.253 b) %-ban. Budapest 100-0 1-2 59-2 31-5 31 0-7 4-3 Nagyobb városok ... 1000 0-8 62-8 29-1 17 0-1 5-5 Kisebb városok*) .... 100-0 l-l 64-8 27-0 0-6 0-1 6-4 Községek 100-0 1-4 63-6 25-0 0-2 00 9-8 Együtt 1000 1-2 630 27-0 0-9 0-2 7-7 Az egyes társadalmi rétegek a lakás nagysága szempontjából is eltérő képet mutatnak. Az egyszobás lakásokban lakó családok aránya a munkás és kisbirtokos rétegekben a legmagasabb, az önállók, értelmiségiek és tisztviselők rétegében a legalacsonyabb. A mezőgazdasági népességen belül a 0—10 holdas rétegbe tartozó családok 70—71 %-a, a 10—25 holdas rétegben 54 %-a, a kulákok rétegeiben a birtok növekedésével arányban 40%-a, illetve 25 %-a lakik csak egyszobás lakásban. 1) Szüleiknek, rokonaiknak lakásában lakó családok. *) L. IX. o.