1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. Demográfiai eredmények (1950)

Bevezetés

Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal jelen kiadványa az 1949. évi népszámlálás demográfiai eredményeit teszi közzé. A kötet ismerteti a népesség számszerű alakulását, életkor, iskolai végzettség, családi állapot szerinti megoszlását, részletezi továbbá a népességet anyanyelv, nyelvismeret, vallás, állampolgárság, születési hely és az 1938. III. 1. előtti tartózkodási hely szerint és kimutatja a testi fogyatkozásúak számát. A kiadvány a részletes országos és megyei eredményeken kívül néhány fontosabb adatot községi részletezésben is közread. A közlemény az eredeti feldolgozás valamennyi adatát természetesen nem közölheti; a táblázatok az adatokat összevont formában tartalmazzák. A feldolgozás mind a régi (1950. I. 1. előtti), mind az új államigazgatási beosztás szerint elkészült. A közlés általában az új megyei beosztás szerint történik, azonban a kötet néhány főbb eredményt a régi vármegyei beosztás szerint is közread. A kiadvány két részből áll. Az első rész összefüggésében értékeli ki a népszámlálás fontosabb demográfiai — népszaporodás, kormegoszlás, családi állapot, iskolai végzettség — eredményeit, levonva néhány következtetést a lakosság népesedési viszonyaira. A második rész kommentár nélkül, táblázatokban közli az eredményeket. Az adatok a népszámlálás időpontjára — 1949. januárra — vonatkoznak. Az adatok közlésével kapcsolatban szükséges néhány feldolgozási szempontnak az ismertetése. Az adatfelvétel a jelenlévő népességre vonatkozott. Az állandó lakóhelyükről ideiglenesen távollévők adatait tartózkodási helyükön írták össze, ezért az egyes városok és községek adatai nem az állandó lakosságra, hanem a népszámlálás eszmei időpontjában jelenlévő népességre vonatkoznak. A jelenlévő és a lakó népesség adatai között, néhány kivételes esettől eltekintve (ilyenek: gyógy- és üdülőhelyek), nincsen lényegesebb eltérés. A kormegoszlásnál a korévenkinti részletezés a népszámlálás eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján történt; az egyes korévek teljes születési évjáratokat jelentenek. A népesség iskolai végzettség szerinti csoportosításánál minden megszámlált egyén a legmagasabb iskolai végzettsége alapján csak egyszer szerepel. Az ,,ír, olvas általában" rovat minden írni-olvasni tudót felölel, iskolai végzettségére való tekintet nélkül. Anyanyelvként minden befolyástól mentesen, a valósághoz híven, azt a nyelvet , kellett az adatszolgáltatáskor megjelölni, melyet az illető saját nyelvének vall, legjobban és legszívesebben beszél. Beszélni nem tudók (némák) és csecsemők esetében hozzátartozóik anyanyelve volt az irányadó. Az anyanyelv bevallásának megbízhatósága — főleg a német anyanyelvűeket illetően — nagyon kétes. Az előző népszámlálás adataiból kiindulva — a háborús veszteségek és kitelepítések számbavételével — lényegesen több német anyanyelvűnek kellene mutatkozni. A testi fogyatkozásúak a fogyatkozások szerinti részletezésben annyiszor szerepelnek, ahány fogyatkozást bevallottak. A testi fogyatkozások száma tehát szükségképen nem egyezik a testi fogyatkozásúak számával.