1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. Demográfiai eredmények (1950)
I. RÉSZ. Az 1949. évi népszámlálás demográfiai eredményeinek ismertetése - B) A főbb demográfiai adatok részletezés
25* 4. A népesség életkora. A népesség kormegoszlásának 1910—1949. évi alakulását számos tényező befolyásolta; közülük a legdöntőbb módon egy kedvező és egy kedvezőtlen népesedési jelenség : a halandóság tartós javulása és az ugyancsak hosszú időn át megfigyelt születéscsökkenés (ezt csak a felszabadulás óta váltotta fel élénkülő születési mozgalom); valamint — közvetlen és közvetett hatásaival (katonai és polgári veszteségek, illetőleg születéskiesés) — a két világháború. A századforduló körül még a kivándorlás befolyása is jelentős volt; újabban hatása jelentéktelen. A koreltolódásokról beszámoló alábbi összeállítások az adatok könnyebb áttekintése céljából csupán négy fő korosztályt különböztetnek meg : a gyermekkort (15 évnél fiatalabbak), a munkabírókor két nagy kategóriáját (15—39 és 40—59 évesek) és az öregkort (60 évesek és idősebbek). Az 1910—1949. évi népszámlálások adatai szerint az egész népesség, valamint külön a férji és külön a női lakosság a négy fő korosztály szerint a következőképen tagozódott : Év A férfi népesség E b b ő 1 A női népesség Ebből Az egész népesség Ebből Év A férfi népesség 15 évnél fiatalabb 15—39 40—59 60 éves és idősebb 1) A női népesség 15 évnél fiatalabb 1 15—39 j 40—59 60 éves és idősebb 1) Az egész népesség 15 évnél fiatalabb 15—39 40—59 60 éves és idősebb 1) Év A férfi népesség 15 évnél fiatalabb éves 60 éves és idősebb 1) A női népesség 15 évnél fiatalabb éves 60 éves és idősebb 1) Az egész népesség 15 évnél fiatalabb éves 60 éves és idősebb 1) a) 1910 3.792 1.328 1.455 713 296 3.820 1920 3.874 1.230 1.548 747 349 4.113 1930 4.249 1.209 1.808 822 410 4.436 1941 4.561 1.223 1.887 986 465 4.755 1949 4.424 1.161 1.724 1.066 473 4.781 1910 100-0 35-0 38-4 1S-8 7-8 100-0 1920 100-0 31-7 40-0 19-3 9-0 100-0 1930 100-0 28-5 42-6 19-3 9-6 100-0 1941 100-0 26-8 41-4 21 -6 10-2 100-0 1949 100-0 26-3 38-9 241 10-7 100-0 Szám szerint (ezer) .317 1.484 707 312 7.612 2.645 2.939 1.420 608 .217 1.746 779 371 7.987 2.447 3.294 1.526 720 .183 1.895 920 438 8.685 2.392 3.703 1.742 848 .198 1.899 1.125 533 9.316 2.421 3.786 2.111 998 .129 1.846 1.206 600 9.205 2.290 3.570 2.272 1.073 b) zázalék ban 34-5 38-8 18-5 S-2 100-0 34-8 38-6 18-7 7-9 29-6 42-5 18-9 9-0 100-0 30-G 41-3 19-1 9-0 26-7 42-7 20-7 9-9 100-0 27-5 42-6 20-1 9-8 25-2 39-9 23-7 11-2 100-0 26-0 40-6 22-7 10-7 23-6 38-6 25-2 12-6 100-0 24-9 38-8 24-7 11-6 Az öregek, továbbá a produktiv korúak — ezek között is főleg az idősebbek — számának erőteljes emelkedése részben az életkor meghosszabbodásának a jele, tehát önmagában véve kedvező tünet. Nem előnyös viszont, hogy a gyermekkorúak lélekszáma egyidejűleg megkisebbedett. A kormegoszlás tehát deformálódott. A gyermekek számának és arányának megcsappanása a korösszetétel jövő alakulása, a várható népességfejlődés tekintetében népesedésünknek nem előnyös vonása. Az idősebb korúak számának és arányának megnagyobbodása pedig az öregséggel kapcsolatos — társadalombiztosítási, kórházi stb. — terhek jövőbeli alakulása szempont jából is figyelmet érdemel. A produktív korúak igen jelentős száma és aránya a jelenlegi korösszetétel kedvező vonása; a jövőben azonban az előrehaladott korúak számának és arányának újabb emelkedését idézi majd elő. Az öregek arányának a jövőben is várható ezt az emelkedését a születési mozgalom legújabban tapasztalt és tartósnak ígérkező javulása valószínűleg csak hosszabb idő múlva tudja majd teljesen ellensúlyozni. Az egyes korosztályok lélekszámának évtizedenkinti alakulása meglehetősen ingadozó és a különleges hatásokat is jelzi; így főleg a két háború okozta veszteségeket, az 1915— 1918. évi születéskiesést és azt, hogy ezek a hatások az évek multával hogyan tolódnak el fokozatosan a magasabb korúak felé. A háborús hatásokat és azok továbbgyűr űzését az egyes népszámlálások közti — nemek szerint is tagolt — lélekszámeltolódások is tükrözik : A jelentéktelen számú ismeretlen korúnkkal együtt.
