1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Foglalkozásstatisztikai eredmények (1950)

I. RÉSZ.Az 1949. évi népszámlálás foglalkozásstatisztikai eredményeinek ismertetése.

A népszámlálás foglalkozásstatisztikai vonatkozásairól A Központi Statisztikai Hivatal jelen kiadványában — a népszámlálási feldolgozások eredményeként — a népesség foglalkozására vonatkozó adatokat teszi közzé. A kötet a főbb országos eredményeket tartalmazza. Vizsgálja a kereső és eltartott népességet foglalkozási ágankint (főcsoportonkint), foglalkozási viszonyonkint, tárgyalja a keresők földtulajdonát, kormegoszlását, iskolai végzettségét és ismerteti a népesség osztály tagozódását; adatai rávilágítanak a szakképzettség és a munkaerő-tartalék problémájára is. A részletes adatokat a további kötetek fogják közölni. Az adatok a népszámlálás időpontjára — 1949. január l-re — vonatkoznak. A foglalkozási adatok felhasználásánál figyelembe veendő, liogy amíg pl. az ipari, kereskedelmi stb. adatgyűjtések alapja a vállalat, addig a népszámlálás az egyes személyeket kérdezte meg. Az egyes foglalkozási csoportokba tehát azok soroltattak, akik magukat odatartozónak vallották. így a népszámlálás adatai egyes csoportokban több keresőt mutatnak ki, részben azért is, mert a népszámlálás olyanokra is kiterjedt, akik egyéb adatgyűjtésekből hiányoznak (pl. munkanélküliek, házi-, nép- és vándoripar, kontárok stb.). Ebből a szempontból a népszámlálás a népesség foglalkozási megoszlásáról más adatgyűjtéseknél teljesebb képet ad. A közlemény két részből áll. Az első rész összefüggéseiben értékeli ki és ismerteti az adatokat, levonva néhány következtetést, amelyek a népesség foglalkozási viszonyaira jellemzőek. A második rész kommentár nélkül, táblázatokba foglalva adja az országos eredményeket. * A foglalkozási adatok közlésével kapcsolatban szükségesnek látszik néhány alapvető tagolási szempontnak és a kötetben gyakran használt fogalomnak rövid ismertetése. A népszámlálás a népességet foglalkozási ismérvek szerint két nagy csoportra bontotta: a keresőkre és az eltartottakra. A keresők közé számíttattak a fizikai és szellemi dolgozók, az önállók, a nyugdíjasok és a vagyonukból élők, valamint az önállók segítő családtagjai. A munkanélkülieket a táblázatok szintén a „keresők" közé sorolták, minthogy ennél a tagolásnál az eltartottak kategóriájától való statisztikai elhatárolásról van szó. A keresők és az eltartottak közt egyes esetekben nincs éles fogalmi elhatárolás, pl. a mezőgazdaságban a segítő családtagok és az eltartottak közt a határvonalak könnyen elmosódnak. A keresőket és az eltartottakat a népszámlálás foglalkozási ágak és azokon belül foglalkozási viszony szerint részletezte.