1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Foglalkozásstatisztikai eredmények (1950)

I. RÉSZ.Az 1949. évi népszámlálás foglalkozásstatisztikai eredményeinek ismertetése. - C) A kereső népesség

43 Az egész népesség kor-ábráján a háborús veszteség és a tőkés termelés gazdasági válságai hagytak nyomot. A keresők kor-ábráján ez utóbbi hatás erősebben jelentkezik (lásd 1—2—3. sz. kor-ábrát). A munkások (lásd 4. számú kor-ábrát) fiatalabb korban kezdenek el dolgozni, mint az alkalmazottak. A mezőgazdasági munkások (lásd 5. számú kor-ábrát) még az ipari és egyéb munkásoknál is előbb válnak keresővé. A mezőgazdasági munkások kor-ábrájának hirtelen való elkeskenyedése a földreform hatását jelzi, minthogy nagyrészt a többgyermekes, tehát már idősebb korosztályúak jutottak földhöz és így önállóak lettek. Az alkalmazottak (lásd 6. sz. kor-ábrát) kor-ábráján feltűnő jelenség, hogy a 40—44 éves korcsoport az országos arányhoz viszonyítva betüremlik, viszont bizonyos összefüggésre enged következtetni, hogy az önállók kor-ábráján ugyanaz a korcsoport népesebb arányt mutat. Az alkalmazottak kor-ábrája egyébként általánosságban követi az országos kormegoszlás vonalát. A kis- és középparasztok (lásd 7. sz. kor-ábrát) kor-ábrája arányaiban egészéges és tömörebb, mint az (ipari) munkásságé. A tömörség erős munkaerőtartalékra enged következtetni. A földreform e téren is érezteti előnyös hatását. A kulákok (lásd 8. sz. kor-ábrát) kor-ábrája elöregedésüket szemlélteti. Ezt különösen jellemzi az 59 éven felüliek aránya: 59 éven felüli 23'7%-a, 26'8%-a, 33'7%-a. a kisparasztok . a középparasztok a kulákok Az 59 éven felüliek eltérő arányszámainak okait abban kereshetjük, hogy 1. a földreform során a kis- és — kisebb mértékben— a középparaszti rétegnél is a 60 éven aluliak korcsoportjai a földjuttatás következtében megerősödtek. Ennek velejárója, hogy ebben a két kategóriában az 59 éven felüliek arányszáma csökken. 2. a kulákságnál a birtokosok öregebb korban szerzik meg és öröklik a vagyont, valamint a kulákságnál az apa haláláig a birtokot nem igen osztják fel. Ezt a megállapítást igazolja a segítő családtagok kormegoszlása is: 20—59 éves a kisparasztok segítő családtagjai közül 52'3°/

0 a középparasztoK segítő családtagjai közül . . . 57'5°/

0 a kulákok segítő családtagjai közül 67'4°/

0 A nem mezőgazdasági önállók (lásd 9. sz. kor-ábrát) kor-ábrája tér el legjelentősebben az összes többi keresők kor-ábrájától, a hasonlatosság a kulákok kor-ábrájára emlékeztet. A mezőgazdasági összkeresőknek kor-ábrája (lásd 10. sz. kor-ábrát) jellemzően vetíti a válságoknak a népgazdasági ágak korösszetételére gyakorolt hatását. A 40—49 éves korcsoportok az országos aránynál jóval népesebbek. Ez a korcsoport az első világháborút megelőző időszak népesebb évjárataiból származik és az 1920-as években lépett kereső korba. Ezt a réteget, mint munkaerőfelesleget az ipar, közlekedés és a gazdasági élet egyéb ága az eső világháború után felszívni nem tudta, így ezek a mezőgazdaságban rekedtek. A részletes táblaanyagokból kiragadott néhány példa a szakemberképzés hiányosságát világítja meg. A mérnököknek (lásd 12. sz. kor-ábrát) több, mint fele a 40—59 éves korcsoportba tartozik és 8'4%-uk5 9 éven felüli. Kiöregedésük elég jelentős. A 35—44 éves mérnökök feltűnően kis számának a háborús születés-kiesésen kívül az a magyarázata, hogy az 1930-as években kifejlődött gazdasági válság miatt kevesebben léptek a mérnöki pályára, következménye pedig: 10—15 év múlva a megfelelő korcsoportban mérnökhiány lesz. A háborús konjunktúra éveiben, mikor a mérnökökben a kapitalista termelés is hiányával volt — gyorsan és ugyanolyan tervszerűtlenül — elkezdték a burzsoá fiatalság mérnöki pályára való terelését. Ez mutatkozik a 25—29 éves korcsoport feltűnő kiemelkedésében.