1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Foglalkozásstatisztikai eredmények (1950)

I. RÉSZ.Az 1949. évi népszámlálás foglalkozásstatisztikai eredményeinek ismertetése. - C) A kereső népesség

23 Eszerint a mezőgazdasági népesség 96'4%-a a szántógazdasághoz, 3'0%-a a szőlőgazdasághoz és 0*6%-a a kertészethez tartozik. A szőlő- és kertgazdasággal foglalkozók aránya az egy holdon aluli birtokosok és bérlők között jelentékeny. Az apák foglalkozása szerinti feldolgozás lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogy a mezőgazdaság honnan kapta saját utánpótlását és milyen mértékben adott más foglalkozási ágaknak utánpótlást. A népszámlálás időpontjában: a) A mezőgazdasági foglalkozású keresők száma 2,196.185. 100 mezőgazdasági foglalkozású kereső közül: 92 mezőgazdaságból 4 iparból, bányászatból — kereskedelemből 1 közlekedésből származott. 1 közszolgálatból 1 egyéb foglalkozásból 1 ismeretlen foglalkozásból b) A mezőgazdasági származású keresők száma 2,782.836. 100 mezőgazdasági származású kereső közül: 72 mezőgazdaságban 12 iparban, bányászatban 2 kereskedelemben 2 közlekedésben 3 közszolgálatban 9 egyéb foglalkozásban c) mezőgazdasági kereső közül ipari dolgozott. 100 kereskedelmi közlekedési közszolgálati egyéb keresőből összesen 92 32 28 39 31 43 63 mezőgazdasági származású. A mezőgazdasági származású keresők aránya foglalkozási ágak szerint: O^OO 90 lOO O/ se Ö 90 — 80 •pO — 60 50 r— MO — 30 20 -io A város és falu közeledtével, az ipar gyors fellendülésével, a mezőgazdaság gépesítésének, a szövetkezeti termelés sikereinek előrehaladásával lehetővé válik, hogy a mezőgazdasági népességünkből felszabaduló jelentős tartalékok fokozódó mértékben induljanak meg az ipari foglalkozások felé.