1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. Épület- és lakásstatisztikai eredmények (1950)

I. RÉSZ. Az 1949. évi épület- és lakásstatisztikai összeírás eredményeinek ismertetése

14 Az 1945. óta épült lakóházak aránya a községeknél nagyobb (kb. 5%), mint a városoknál (2-4%), holott a városi lakóházak többet szenvedtek a háborús eseményektől. Összefoglalva : a háború az ország lakóházaiban súlyos rongálásokat okozott. A rongálódások nagy részének a helyreállítása egészen, vagy részben már az 1948. év végéig megtörtént. A helyre nem állított sérült házak is túlnyomó többségben alkalmasak lakás céljára és azokban ténylegesen laknak is. Az 1945. óta épült házak száma már a népszámlálás időpontjában csaknem háromszorosa volt a rombadőlt házak valószínű számának. így az 1941. évi lakóházállományhoz viszonyítva jelentős lakóház-szaporodás mutatkozik. 3. A lakóházak és a lakások építkezési viszonyai és felszerelése. Az építkezési viszonyokkal kapcsolatban a lakóházak magasságára, lakásainak számára, alapozására, falazatára, tetőzetére és alápincézettségére vonatkozó adatokat vette számba a lakásösszeírás. Ezek az adatok egyrészről a város és falu építkezési viszonyai közti eltérésekre mutatnak rá, másrészről egészségügyi szempontból f igy elemreméltók. Magasság, lakásszám. A lakóházak emeletmagasságára és lakásaik számára vonatkozó adatok egyszínűek. Az uralkodó lakóháztípus a földszintes, egylakásos. A földszintes lakóházak aránya Budapesten 86-1% (a volt I—XIV. kerületben 57-1%), Budapest kivételével azonban mindenütt jóval 90% fölött van, a községekben megközelíti a 100%-ot. Százalékszerűen is jelentékenyebb számú emeletes épület csak egy-két tj. városban és megyei városban található, de ezeknek túlnyomó része is egyemeletes. Budapesten a lakóházaknak 7-7%-a (a volt I—XIV. kerületben 26*4%) két- vagy többemeletes. Az 1949. évi népszámlálás adatait az 1941. évi adatokkal egybevetve kitűnik, hogy a földszintes lakóházak szaporulata (80.377) meghaladja az összes lakóházakét (76.423). Ennek magyarázata, hogy a háborús pusztítások miatt az emeletes lakóházak száma csökkent ; a háborús rongálások következtében sok emeletes lakóházból földszintes lett. Csökkent a földalatti lakóházak száma is. Az emeletes házak számának fogyása azonban csak az egyemeletesekre korlátozódik, a két- és többemeletes lakóházaknál már némi szaporodás mutatkozik. A két népszámlálás közti időszakban az építkezés — főleg vidéki viszonylatban — csaknem kizárólag a földszintes lakóházakra szorítkozott. A többemeletes lakóházakban bekövetkezett szaporodás majdnem teljes egészében Budapesten (volt I.—XIV. kerület) található meg. A lakóházaknak a lakások száma szerinti megoszlását az 5. számú tábla tartalmazza. 5. sz. tábla. Lakóházak

1) a magánlakások száma szerint 1941-ben és 1949-ben. a) Szám szerint. Részletezés Lakóházak Részletezés Részletezés Budapesten (volt I.-XIV. ker.) Vidéken Magyarországon 1941 1949 1941 1949 1941 1949 1 lakással 11.311 11.006 1,342.460 1,450.751 1,353.771 1,461.757 2 5.978 5.481 197.019 169.905 202.997 175.386 3 3.016 2.942 34.426 35.483 37.442 38.425 4 2.024 2.092 19.530 17.131 21.554 19.223 5 1.277 1.273 7.302 6.740 8.579 8.013 6—10 3.897 4.201 14.609 12.297 18.506 16.498 11—20 4.268 4.316 2.756 2.478 7.024 6.794 21—30 2.218 2.360 223 180 2.441 2.540 31 és több ,, 2.098 2.159 74 53 2.172 2.212 Csak intézeti ,, 460 286 2.914 3.149 3.374 3.435 36.547 36.116 1,621.313 1,698.167 1,657.860 1,734.283 1) Tulajdonképeni lakóházak és intézeti lakóházak.