1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. Épület- és lakásstatisztikai eredmények (1950)

Bevezetés

UTASÍTÁS a HAzigyUjtüív kltttltésére. A házigyüjtőiv kitöltendő minden lakás céljára szolgáló épületről, mégpedig nemcsak a tulajdonképpeni lakóházakról, hanem minden olyan egyéb épületről is, amely — részben vagy egészben — lakás céljára is szolgál (pl. árvaház, kolostor, kórház, fogház, iskola, laktanya, továbbá gyárépület, gazdasági épület, hivatali épület, vasúti őrház stb., ha azokban lakik valaki, illetőleg lakás van bennük). A tulajdonképpen lakás céljára nem szolgáló gazdasági és más épületekről (istállóépület, gyártelep kapuépülete, őrszobája stb,) is ki kell tölteni házigyüjtőíVet, amennyiben abban valaki állandóan alszik, tehát tulajdonképpeni lakása is ott van. Amennyiben az ilyen épületben legfeljebb csak egvmást váltó ügyeletes szolgálatot teljesítők tartózkodnak, anélkül, hogy lakásuk ott volna, házigvüjtőívet kitölteni nem kell. A lakható, de üresen álló házakról (tanyákról stb.) is kell házigvüjtőívet kitölteni. Építés vagy lebontás alatt álló teljesen lakatlan házakról házigyüjtőívet kitölteni nem kell. Az egy házszámhoz (telekhez, kórházhoz, majorhoz, tanyához stb.) tartozó minden egyes lakott épületről, tehát a lakott melléképületekről is külön házigyüjtöioet kell kitölteni. Hajóról, hajómalomról, komédiáskocsiról stb. csak akkor kell házigyüjtőívet kitölteni, ha azokban a népszámlálás idején tényleg lakik valaki. A házigyüjtőívet a háztulajdonos vagy megbízottja tölti ki ; szükség esetén azonban a számlálóbiztos is kitöltheti azt az előbb emiitettek adatvallomása alapján. Katonai, rendőrségi, kórházi, internátusi, letartóztató intézeti stb. épület házigyüjtőívét az épület parancsnoka, igazgatója stb. tölti ki. (A számlálókörzet számát és a házigyüjtőiv sorszámát mindig a számlálóbiztos jegyzi be.) Helyrajzi számot csak ott kell bejegyezni, ahol házszám nincs. I. rósz. A házigyüjtőiv 1. részének a lakásokra, szobákra és jelenlévőkre stb. vonatkozó 2. e), 3., 4. és 5. kérdőpontjaiban csak all. rész 19 — 25., 6—13., illetőleg 26 — 44. rovatainak leösszegelése útján nyert — az összesen^sorba bejegyzett — számokat szabad bevezetni: ezt a részt tehát legutoljára kell kitölteni. Az épület tulajdonosára vonatkozó adatokat az 1. kérdőpontban akkor is be kell jegyezni, ha a tulajdonos nem lakik abban a házban, amelyre a házigyüjtőiv vonatkozik. Ha az épületnek több tulajdonosa van, a házigyüjtőívbe csak annak a tulajdonosnak a nevét és személyi adatait kell a számlálólapra vonatkozó utasítások figyelembevételével (tehát pl. a foglalkozást egészen részletesen) bejegyezni, aki valamilyen címen (pl. családfő, a lakóházban lakik, az épületnek nagyobb arányban résztulajdonosa stb.) az épületnek mintegy első tulajdonosául tekinthető. Ilyen esetben azonban az épülettulajdonos nevének bejegyzése után a társtulajdonosok számát is meg kell jelölni (pl. »és 2 testvére«, vagy »és 4 társa« stb.). A társas (öröklakásos) épületnek ezt a jellegét is az 1. a) kérdőpontban kell megjelölni. A 2. a) kérdőpontban, ha a házfelek nagysága nem ismeretes teljes pontossággal, megközelítő pontossággal kell azt feltüntetni. Egy holdnál (1600 D-öl) nagyobb teleknél elegendő annak jelzése, hogy a háztelek nagysága az egy holdat meghaladja. Ha egy telken több különálló és lakás céljára szolgáló épület van, amelyekről külön házigyüjtőívet keli kitölteni és a háztelek nagyságát nein lehet az épületek szerint felbontani, az egész háztelek nagyságát a főépületnél kell kimutatni és a melléképületeknél erre utalni. Az egész háztelek nagyságát négyszögölben, a beépített területét eltenben négyzetméterben kell bejegyezni. 2. c) Az épület állapotára vonatkozó kérdésnél nem a ház jelenlegi állapotú az irányadó, hanem az, hogy a ház a háborús eseményekkel kapcsolatban egyáltalán megsérült-e. Az, hogy jelenleg milyen állapotú a ház, a 2. d) kérdésnél aláhúzandó válaszszavakból derül ki. A helyreállított és így jelenleg már ép ház tehát a háború alatti sérülés mértékének megfek-loen könnyebben vagy súlyosan sérült épületnek jelölendő meg. A teljes egészében 1945. után újjáépült ház 1945 óta épültnek jelölendő meg. Körmyebben sérültnek általában csak a kisebb (jelentékeny vakolat-, üveg- stb.) károkat szenvedett épületeket kel! tekinteni. 2. d) Azt, hogy az épület helyreállítása egészben vagy részben megtörtént, a megfelelő válaszszó aláhúzásával (*egészben« vagy »részben<t) ke'l megjelölni ; mindkét esetben meg kell jelölni a megfelelő időpontot is (1947 augusztus 1. előtt — 1947. augusztus 1. után). Abbahagyott helyreállítás általában nem folyamatban lévőnek, hanem részben megtörténtnek számít. A 2. e) kérdőpont alatt a lakások állapotának megfelelően hétféle részletezésben kimutatható lakásszámnak egyeznie kell az összes lakások számával (I. rész 3. a) kérdés, ill. II. rész 6. rovat). Olyan házban, mely a 2. c) kérdésre adott válasz szerint épen maradt, sem megsérült, sem használhatatlanná vált lakás nem lehet; 1945 óta épült házban viszont csupán 1945. óta épült lakást szabad kimutatni. A 2. f) kérdőpont (magasság) kitöltésénél a félemeletet teljes emeletnek kell számítani (pl. az olyan lakóház, melyben félemelet és egy emelet van, kétemeletesnek számít), míg az alagsort, pincét, tehát' a földszint alatt lévő részt az emeletszám stb. megállapításánál figyelembe venni nem szabad. Ha az egész épület a földbe, vagy barlangszerűen valamely hegy vagy domb bevágott oldalába van beépítve, a »földalatti« válaszszót kell aláhúzni ; földalattinak számít a földbevájt ú. n. földkunyhó Is. Viszont nem szabad földalattinak tekinteni azt a házat, amely pl. csak egy oldalával támaszkodik hegyoldalra. A 2. g) kérdőpontnál (alapozás) a »tégla, beton, kő« válaszszót csak a^ban az esetben szabad aláhúzni, ha megállapítható, hogy az alapozás ezekből az anyagokból készült. A 2. h) kérdőpontnál (falazat) a »tégla«, »beton«, vagy »kő« válaszszót csak abban az esetben szabad aláhúzni, ha megállapítható, hogy a falazat ezekből az anyagokból készült. A »vályog vagy sár« feleletet kell aláhúzni annál a háznál, amelynél a jobb minőségű alap meg nem állapítható, még akkor is, ha lábazatát téglába burkolták. »Fa vagy fával vegyes más anyag« válaszszót azoknál az épületeknél keli aláhúzni, amelyeknél a fal fából (faoszlopokból) áll s ezeknek köze egyéb anyagokkal van kitöltve. Az épület lényeges részét nem képező tartozékokat ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni, tehát az épület anyagának a megállapításánál a tornác, veranda, toldalékkamra stb. anyaga nem jön tekintetbe. 2. i) és j) (tetőszerkezet, tetőfedés). I.apostetejű házaknál ett a körülményt a 2. i) rovatba be kell jegyezni. A 6. a)"kérdőpontban (ivóvízellátás) házi vízvezetéknek csak az olyan berendezés tekinthető, amelynél a vizet a használati helyekre csapokkal ellátott csővezeték viszi és így a vízvétel a ház egves helyiségeiben minden időpontban lehetséges. Körzeti vízvezeték az a berendezés, amelyet akár a közkút, akár erre a célra készített más kút vizének felhasználásával több épület tulajdonosa együttesen épített meg és amelynél az egyes épületekben a víz elosztása a házi vízvezeték módjára, tehát nem szabadban livő csurgó, hanem a helyiségben lévő csapok útján történik. A 6. e) kérdűpontban az »emésztőgödör« válaszszót kell aláhúzni, ha csak egyszerű földbe ásott vízhatlan fal és fenék nélküli gödörről van szó. Ha a gödörnek vízhatlan fala és feneke van, akkor a »vízhatlan" fallal és fenékkel ellátott pöcegödör« válaszszót kell aláhúzni. II. iész. Kitöltése lakásonkint történik, vagyis minden lakás adatait egy-egy sorba kell bejegyezni. A házigyüjtőiv II. részében tehát a lakásoknak fekvésük sorrendjében (alagsor, földszint, !.. II.. III. stb. emelet és ezeken belül ajtószám szerint) egytől felfelé növekvő sorszám szerint kell következniök egymásután. A II. részbe az adatokat lakásonkint az említett sorrendben a lakás-összetrólap(ok) adatai alapján kell bejegyezni. Nem tulajdonképpeni lakóházaknak (iskola, gyár stb.) a lakásösszeirólap alapján csak lakásul szolgáló részeit (gondnok, portás lakása) kell itt felsorolni. A nem lakásul szolgáló részeket a III. részben kell felsorolni. Ha egy házban a lakásokon kívül intézeti háztartás (penzió, tanoncotthon stb.) is van, először a magánlakásokat kell felsorolni és csak azután az intézeti háztartást. Az intézeti háztartás igazgatójának, gondnokának, portásának lakását azonban a lakások közt kell felsorolni ; intézeti háztartásoknál a helyiségek kimutatása során csak a lakásul szolgáló helyiségeket (hálóterem, kórterem, fürdőszoba, cselédszoba, konyha) kell a 26 —28. és 29 —31. rovatok kitöltésénél figyelembevenni, a lakási célt nem szolgáló helyiségeket ellenben (például tanterem, műtő, stb.) figyelmen kívül kell hagyni. Szállodák, penziók, otthonok, üdülők, vendégfogadók, rendházak stb. lakószobáit nem magánlakásnak, hanem intézeti háztartáshoz tartozó helyiségnek kell tekinteni és annak szobái és helyiségei közt kimutatni. A lakások fekvéséi a 2. rovatban rövidítve kell jelezni (például földszint = fsz., I. emelet = I. stb.). . A lakások közül nem lakottnak tekintendő a berendezett (kiadott), de a népszámlálás időpontjában (pillanatnyilag) nem használt (lezárt) lakás, üresen állónak pedig az a lakás, amely a népszámlálás időpontjában kiadatlan (valóban üresen all). Jelenleg nem lakásul szolgálónak a csupán rövidebb idő óta más célra (iroda, hivatal, üzlet stb. 'céljára) szolgáló lakást szabad bejegyezni ; az olyan bérleményeket amelyek eredetileg lakásnak épültek ugyan, de már huzamos ideje (esetleg évtizedek óta) nem szolgálnak lakásul, nem itt, hanem a III. részben kell felsorolni (feltéve, hogv nem lakottak). III. rész. A házigyüjtőiv III. részében az épületben lévő és lakásul nem használt üzleteket, műhelyeket, raktárakat, irodákat stb. keh a bérlő megnevezésével és az egyéb adatok tüzetes megjelölésével fekvés szerinti sorrendben felsorolni. (A lakással kapcsolatos vagy lakott üzleteket, műhelyeket stb. nem itt, hanem a II. részben kell feltü itetni.) ' A ház-gyiljtőívbe a lakásösszeírólapokat és a számlálólapokat — az utóbbia at a megfelelő lakasösszeírólap után helyezve minden összehajtás és kapcsolás, illetőleg beragasztás vagy bevarrás nélkül kell - a lakások említett sorrendjében - behelyezni.