1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Mezőgazdasági eredmények (1949)

I. RÉSZ.Az 1949. évi népszámlálás mezőgazdasági eredményeinek ismertetése. - b) A mezőgazdasági adatok ismertetése

Szükséges az adatoknál figyelembe venni : a népszámlálás az állattartásra vonatkozó adatokat csak állatfajtánkint dolgozta fel aszerint, hogy a gazdaság lovat, szarvasmarhát, sertést, stb. tart vagy nem tart. így nem állapítható meg, hogy pl. akik lovat nem tartanak, tartanak-e vagy nem szarvasmarhát vagy más állatot. Tehát nem mutathatók ki a táblából azok a gazdálkodók, akik egyáltalán nem rendelkeznek állattal. A népszámlálás adatai alapján kiszámítható állatállomány megközelítő pontosságát alátámasztják az ország különböző helyein megtartott ellenőrzések, valamint az 1948. október 15-i, 1949. február 15-i és július 15-i reprezentatív állatszámlálás adataival való összehasonlítás'is. Ezek szerint a ló-, szarvasmarha-, juh- és kecske-állományra vonatkozó adatok általában elég jól jellemzik a való helyzetet. Kivételt képeznek a sertésállományra vonatkozó adatok. Az ellenőrzések alapján megállapítható, hogy ezekben az adatokban kb. 30%-os hiány mutatkozik. Feltűnő azonban, hogy a valószínű letagadáson és a jelzett eltéréseken túl is a magasabb gazdaságnagyságcsoportokban az állatállomány kicsi. így pl., mint a 47. oldalon lévő 23. számú táblából megállapítható, a 100 holdon felüli 759 gazdaság közül 146-nak (19-2%) egyáltalában nincs, 57-nek (7-5%) csak egy és 225-nek (29-6%) csak két lova van. 124-nek' (16-3%) nincs, 94-nek (12-4%) csak egy és 107-nek (14-1%) csak két szarvasmarhá ja van. Az 50—100 holdas 5.361 gazdaság közül 744 (13-9%) egyáltalán nem, 977 (lS-2%) csak egy és 1.073 (20-0%) csak két szarvasmarhát tart. A 25—35 holdas gazdaságok csoportjánál, mely a gazdaságok számát tekintve a legjelentősebb kulákkategória, ez a jelenség szintén tapasztalható. 21.215 gazdaság közül 2.986 (14-1 %) egyáltalán nem, 5.433 (25-6%) csak egy és 5.349 (25*2%) csak két szarvasmarhát tart. (Meg kell jegyezni, hogy szarvasmarhák számában az igásökrök és tinók száma nem szerepel). Ez a jelenség részben ugyan a letagad ásnak, valamint a népszámlálás — már a bevezetőben említett — módszerbeli sajátosságainak tudható be, amely a gazdasághoz tartozó állatállományt bizonyos esetekben a gazdaságoktól elválasztotta, de a vizsgálatok megmutatták: az állatállomány kis száma különösen a magasabb kategóriákban ténylegesen fennáll. A bevezetőben említett ellenőrzés, amely az 50 holdnál nagyobb, kevés állatot tartó gazdaságokra terjedt ki, 597 olyan esetet vizsgált ínég, amelyben a szarvasmarhaállomány a gazdasághoz mérten igen kicsi. Az 597 eset az 50 holdnál nagyobb, kevés szarvasmarhát tartó gazdaságoknak kb. 20%-a. Ezek közül 411 esetben az ellenőrzés adatai az eredetivel megegyeznek, 186 esetben magasabbak az eredetinél. A 186 eset közül 69-ben azonban a letagadás helyesbítésével is csak J—2 szarvasmarha, van, tehát a vizsgált esetek közül 480-nál (80*4%) áll fenn továbbra is a nagygazdaság — kevés állat probléma. Az észlelt valószínűtlen jelenség magyarázatát egyrészt a vizsgált gazdaságok sajátos körülményei adják, másrészt az, hogy az osztályharc nem egyszerű letagadásban nyilvánul meg, hanem ennél összetettebb formákban. Sajátos körülményekből eredő okok: az ellenőrzött gazdaságok egy részénél a szántóterület jelentéktelen, a gazdaságterület túlnyomórészt szikes föld, legelő, rét, homokbucka, esetleg erdő. Más esetekben a gazdaság szarvasmarhával nincsen ugyan ellátva, de egyéb igázható állattal rendelkezik. A fennmaradó esetekben az ellenőrzés eredményei azt mutatják, a kulákok osztályharcának sokrétű, de azonos tendenciájú formájával állunk szemben. Ezek arra figyelmeztetnek: a kulák a legkülönbözőbb formát találja arra, hogy állatállományát részben apassza, részben leplezze. A vizsgálat megmutatta, hogy majdnem minden esetben ez a tendencia, csak más és más sajátos formában jelentkezik. Altalánosságban a legjellemzőbb módok: 1. A kulák a felszabadulás óta nem pótolta az állatállományt, hanem rokonai — fia, veje, lánya —jószágait használja. Más esetben ugyancsak kevés állatot tart, de más állatot sem vesz igénybe, elhanyagolja a gazdaságot. 2. A kulák egyáltalán nem, vagy kis számban tart állatot, és földjét bérbevett állattal vagy traktorral műveli, a tejet vásárolja. Legtöbbjüknek a felszabadulás előtt jelentős állatállománya volt. Számos esetben az ellenőrzés még kevesebb állatot talált, mint amennyi a népszámlálás időpontjában volt. 3. A kulák bérmunkást vesz igénybe, rendszerint régi gazdasági cselédjét és „ezé az állat". Jellemző, hogy a munkavállalónak vagy egyáltalán nincsen földje, vagy egy-két holdja van, viszont szarvasmarhája 2—3 db, esetleg több is. Az is előfordult, hogy a kulák bérbe adta a földet, maga pedig a saját földjén a ..bérlő alkalmazottjának" szegődött el.