1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Mezőgazdasági eredmények (1949)

I. RÉSZ.Az 1949. évi népszámlálás mezőgazdasági eredményeinek ismertetése. - b) A mezőgazdasági adatok ismertetése

Az egyes rétegek súlyának arányában lehet még eltolódás, minthogy a számításokbari nem szerepelnek a statisztikailag meg nem közelíthető egyéb minőségi tényezők (pl. kataszteri tiszta jövedelem, állatállomány, mezőgazdasági gépek, foglalkozás, egyéb jövedelem stb.) A minőségi tényezők figyelembevételének fokozott fontosságára különben szemléltetően világít rá a bérleti és adás-vételi forgalomnál észlelt jelenség, amelyről a következőkben lesz szó. Mind az adás-vételnél, mind a bérleti forgalomnál legnagyobb súllyal a 20—25 és a 25—35 körüli kategória szerepel, kb. a 25 holdas határig egészítik ki a kulákosodó középparasztok földjüket és a kulák is igyekszik a megkülönböztető 25 holdas határhoz közel helyezkedni. Ez arra mutat, hogy a kulák úgy igyekszik elrejtőzni, hogy a legáltalánosabb, a területi ismérv tekintetében dolgozó parasztnak álcázza magát. Az adatok a népszámlálás időpontjára vonatkoznak. Azóta a helyzet sok tekintetben változott. 4. Bérlet, adás-vétel, ajándékozás. Bérlet. A népszámlálás által számbavett népességből 127.450 azoknak a száma, akik földterületüket vagy annak egyrészét bérbeadták. Közülük 78.875 (61 "9%) egész földterületét, 48.575 (38-1%) pedig földterületének csupán egyrészét adta bérbe. A bérbevevők számát a népszámlálás külön haszonbérlők és külön részesbérlők szerint állapította meg. A haszonbérlők száma 174.704, a részesbérlők száma pedig (51.828. Előfordul azonban, hogy ugyanaz a személy haszonbérleti és részesbérleti területtel is rendelkezik, ezért a haszonbérlők és részesbérlők száma nem adható össze. A bérlők egyrésze jogi személyektől bérel. Ennek figyelembevételével is feltehető, hogy több a bérlő, mint a bérbeadó, a bérletek elaprózódnak. Arra a kérdésre, hogy a bérbeadóknak mekkora a földtulajdonuk nagysága, a népszámlálás adatai abszolút pontossággal csak az egész földtulajdonukat bérbeadókra nézve adnak feleletet . Megközelítően helyes arányszámok kaphatók a földtulajdonukat csak részben bérbeadók tulaj donnagyságcsoporton kinti megoszlására a gazdaságnagyság és a földtulaj donnagyság kategóriánkinti összehasonlításából. A 41. oldalon lévő 9. számú tábla idevonatkozó adatai alapján számítással megállapítható, hogy — kb. 10 holdtól kezdődően — minél nagyobb a földtulajdon, annál nagyobb a bérbeadók aránya az egyes nagyságcsoportba tartozó földtulajdonosok összes számához viszonyítva. Míg átlagban mintegy 9'0%-ra tehető a tulajdonukat részben vagy egészben bérbeadók aránya, a, 25—35 hold földtulajdonnal rendel kezők kb. 24%-a, a 35—50 holdasok kb. 32%-a, az 50—100 holdasok kb. 40%-a és a 100 holdnál nagyobb földtulajdonnal rendelkezők kb. 55%-a ad bérbe földet. A nagyobb földtulajdonnal rendelkezőknél feltehetően a beszolgáltatás progresszív emelkedése alól való kibújásról, a kulákbirtokoktól való színleges menekülésről van szó. Az ilyen bérletek között valószínűleg sok a színlelt ügylet. A haszon- és részesbérlők számát a népszámlálás a gazdaság és bérlet nagyságának egybevetésével mutatja ki. (Lásd a 43. oldalon lévő 12. számú táblát). A bérelt területnek az adatok alapján kiszámított nagysága 1,178.000 hold, a gazdaságok összes területének 12'1%-a. A gazdaságok egész területéből a bérelt terület arányát gazdaságnagyságosoportonkint a 8. számú tábla ismerteti. 8. sz. tábla. A bérelt terület gazdaságnagyságcsoportok szerint 1949-ben. Gazdaságnagyságcsoport Gazdaságok területe kat. holdban Ebből bérelt terület területének %-ában 0- 1 kat. holdas gazdaságok 1- 3 „ „ 3- 5 ., 5- 10 ., ., 10- 15 „ ., 15- 20 „ „ 20- 25 ., „ 25- 35 ., „ . .!. 35- 50 ,. ,. „ 50-100 „ „ „ 100 kat, holdnál nagyobb gazdaságok Összesen 111.200 071.845 1,074.465 2,969.544 1,880.600 920.115 598.252 636.450 420.707 375.270 94.875 9,753.323 5.742 50.249 91.426 295.080 255.423 152.611 135.883 113.367 45.742 24.651 8.118 1,178.292 5-2 7-5 S'S 9-9 13'ti 16-d 22-7 17S 10-9 V6ía-i