1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Mezőgazdasági eredmények (1949)

I. RÉSZ.Az 1949. évi népszámlálás mezőgazdasági eredményeinek ismertetése. - a) A népszámlálás mezőgazdasági vonatkozásairól

való túlzsúfolása az egész népszámlálási adatfelvételt megterhelte, ami bizonyos mértékben az adatok pontosságának rovására ment. A kérdések és a kérdőívek nagy száma és sokoldalúsága így az egész 1949. évi népszámlálásnak előnye és ugyanakkor ebben az értelemben hátránya is. A népszámlálások, a legszélesebb körű statisztikai adatgyűjtések sikere és pontossága érdekében — éppen az adatszolgáltatók roppant széles köre miatt — a kérdéseknek igen szabatosaknak kell lenniök és á kérdések körét a lehető legszűkebbre kell venni. A Szovjetúnió körzeti és járási statisztikai felügyelői részére kiadott ,,Statisztikai Vezérfonal" erről a következőket mondja: ,,Minél nagyobb terjedelmű a felvétel, annál szűkebbnek kell lenni a programjának: a tudakolandó ismérveknekígy az 1939. évi szovjet népszámlálás kérdőlapja összesen csak 16 kérdést tartalmazott. Ezzel szemben az 1949. évi magyar népszámlálásnál csak a különböző kérdőívek, lajstromokszáma 12 volt (az összegelő, adminisztratív jellegű nyomtatványok nélkül). Ebből a 12-féle nyomtatványból mindenkinek kettőt, egyeseknek hármat, négyet, sőt ötöt kellett kitölteni. A legfontosabb, kivétel nélkül mindenki által kitöltött számlálólap összesen körülbelül 60 kérdést és alkérdést tartalmazott. Ilyen nagyszámú nyomtatvány, kérdőív és kérdés mind az adatszolgáltatók, mind az ellenőrzők figyelmét megosztja és így az adatok pontosságának rovására megy, már csak azért is, mert a népszámlálás egyik követelménye az adatgyűjtés gyors lebonyolítása. A Párt és a kormány által végrehajtott mozgósítás: a népszámlálás jelentőségét hangsúlyozó sajtó-, rádió- és pártpropaganda; a Párt helyi szerveinek, a különböző népi szerveknek, a közigazgatási hálózatnak és a Statisztikai Hivatalnak együttműködése: mindez a kérdések és kérdőívek nagy számát és terjedelmét bizonyos mértékig ellensúlyozta. A közel 30.000 számlálóbiztos, ellenőr és instruktor nagy része fáradságot nem ismerve,lelkiismeretesen dolgozott. Egy részük egészen kiváló munkát végzett. így az 1949. évi népszámlálás adatfelvételének eredménye és az adatok pontossága — legalább is népszámlálási mértékkel mérve — a megyék legnagyobb részében általában kielégítőnek mondható. A begyűjtött adatok alkalmasak arra, hogy jó tájékoztatást adjanak a mezőgazdaság helyzetéről és bizonyos összefüggésekre rámutassanak. így lemérhető az adatokból a földreform eredménye, a falu megváltozott strukturája, bizonyos mértékben számbavehetők külön a dolgozó parasztok és a kulákok. Ezeknek az összefüggéseknek együttes kimutatása és kombinatív feldolgozási lehetőségei az 1949. évi népszámlálási anyagot mezőgazdasági vonatkozásban értékessé teszik. A népszámlálási és mezőgazdasági összeírások között azonban olyan módszerbeli különbségek állnak fenn, amelyek miatt a népszámlálás egy mezőgazdasági összeírást nem helyettesíthet. így a speciális mezőgazdasági összeírásokra jellemző, hogy azok a jogi személyek tulajdonában vagy kezelésében lévő földet és állatállományt is számbaveszik. A népszámlálások ezzel szemben a jogi személyek gazdaságaira nem terjeszkednek ki. Másik eltérés : a mezőgazdasági számbavételek alkalmával rendszerint az egész földterületet, az egész állatállományt, stb. kell községenkint elszámolni. Az adatgyűjtés teljessége tehát itt községenkint ellenőrizhető. A népszámlálásnál az ellenőrzésnek ez a lehetősége nem áll fenn. A népszámlálásnál a lakosokat s tulajdonukat ott kell számbavenni, ahol a népszámlálás időpontjában tartózkodnak, vagyis az ideiglenesen távollévőket nem állandó lakóhelyükön, hanem tartózkodási helyükön, a külföldön távollevőket pedig sehol sem. A külföldön távollevők hiánya így befolyásolja az országos eredményeket. Az ideiglenesen távollevők hiánya lakóhelyükön kiesést, az összeírás helyén többletet okoz. A helyi eltérések országosan kiegyenlítődnek, községenkint azonban a gazdasági adatok más eredményt mutatnak, mint a mezőgazdasági összeírások. De nemcsak az ideiglenesen távollevők mezőgazdasági adatai jelentkeznek másutt,hanem azoké is, akiket hivatásuk állandóan máshová (pl. : valamely városba) köt. így Budapesten elég sok olyan lakos tömörül, akinek vidéken van földje, esetleg gazdasága. Mezőgazdasági vonatkozású adataik tehát—ellentétben a mezőgazdasági összeírásokkal — a vidék, a falu adatsoraiból hiányoznak és az összeírás helyének : a városnak — például Budapestnek — adataiban foglaltatnak. Harmadik eltérés : a mezőgazdasági összeírások alkalmával a több községben földdel rendelkezők számbavétele községenkint külön-külön, vagyis több részben történik. Ennek eredménye, hogy a földbirtokok, a gazdaságok összeírt száma magasabb, mint a valóságban, mert egy tulajdonosnak több községben fekvő mindegyik birtokrészét külön egységként foglalja magában. Ezzel szemben a népszámlálások alkalmával az ország minden egyes lakosának egyetlen számlálólapot kell — a tartózkodási helyén — kitöltenie, ennek következtében mezőgazdasági adataikat, tehát az esetleg több község határán fekvő földjeiket is egy helyen, egy egységként írják össze. De a népszámlálásnál ezen túlmenően is általában lehetőleg egy tételben összevonva vezették be — mégpedig a családfő számlálólapjára — egy-egy család tagjainak (házastársaknak, fel- és lemenő rokonoknak)