Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

7. A népszámlálás központi munkálatai

- 93 ­közülük sokan már korábban is részt vettek hasonló minőségben népszámlálási vagy más statisztikai feldolgozásokban. A létszá m a különböző munkafázisok munkaerő szükséglet ének és ugyanakkor a viszonylag eléggé korlátozott elhelyezési lehetőségeknek és költségvetési keret- . nek megfelelően alakult. Az ú.n. belső a lkalmazottak száma 1940»decemberében pél­dául 79 volt, azután lassan 100-150-re, majd 1941«októberétől /részben a délvidé­ki számlálási munkálatokkal karöltve/ erősen 200 fölé /l941 decemberében 260-ra/ ugrott; 1942 közepéig ismét 200-ra szállt le, majd huzamosabb időn át 220-as szin­ten stabilizálódott /lényegtelen ingadozásokkal/ és a munkálatok megszakadásáig is csupán kisebb mértékben csökkent. A szakmán ymimkákba n pedig például 1942-ok­tóberében l62 osztálybeli, 43 más osztálybeli és 226 külső munkaerő vett részt; ugyanakkor 138 külsőnek munkával való ellátása éppen folyamatban volt. A szakmá­nyosok száma a továbbiakban a fokozódó háborús nehézségek ellenére általában többszáz főre rúgott, sőt elérte - a hivatalon kivüliek számának erősmérvü meg­duzzadása következet ében - az ezret is.^^^ A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási részlege elhelyezési ! eg a Hivatal Keleti Károly utcai törzs-/ú.n.régi/ épületében kezdte meg tevékenységét. Majd egy népszámlálási célra bérelt, azonban nem kielégitő befogadóképességű és hivatali tömegmunkára a jelentős átalakitások ellenére sem alkalmas, csupán árok­óvóhellyel védett s a szakmányosok szempontjából /főleg légitámadásos időkben/ nehezebben megközelíthető rózsadombi villában nyert elhelyezést- /Egyes csoport­jai egyébként átmenetileg ismételten is a törzsépületben dolgoztak/. A nagy nép­számlálási anyag raktára ugyancsak itt /a II. Tapolcsányi-u. 4»sz. alatti bérvil­lában/ volt elhelyezve. A hely azonban a munkák elvégzésére rövidesen szűknek bi­zonyult, ezért a népszámlálási központtal anyagszállítási tekintetben előnytele­nül, meredek úton összekötött Marcibányi-téri lövölde nagytermét is igénybe kellett venni. A munka tehát nagyrészt két, sőt néha három- vagy négyfelé tagol­va folyt. Mindez jelentős munkaidőveszteséggel járt, energiapazarlást okozott és min denképpen hátrányos ^ volt. Csupán 1944* februárjában javult némileg a helyzet, amikor a nagy népszám­lálás a Hivatal akkori ű.n. új épületébe /Keleti Károly-u. l8.b./ költözött át. Szervezeti tekintetbe n a népszámlálási részleg - annak ellenére, hogy a Hivatal legnagyobb létesitménye volt - a /TT./ Népességstatisztikai Osztály al­osztályaként működött. A népszámlálási osztály feletti felügyeletet a második - világháború végéig közvetlenül az elnök gyakorolta.

Next

/
Thumbnails
Contents