Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

6. Feldolgozási terv; alapvetőbb feldolgozási szempont

- 73 ­Egy lakásstatisztikai feldolgozás pedig lakástipusónként a l'j éven aluli gyere­kek számát is kimutatta a városokról és városias községekről. Hasonlóképpen némileg kibővitett keretekben maradtak meg a. müveitsóri /iskolai végzettségi/ fogalom-meghatározások , osztályozási szempontok is. Ez az eljárás az akkori igényeknek teljesen megfelelt, az iskolázottság fokát tehát jól jellemezte. Legújabban azt is kutatják, hogy a rendszeres iskolai /és egye­temi/ tanulmányok hány éven át folytak. Az ilyen alapon kategorizált adat okkal nem könnyű az 1941-es eredmények helyes egybevetése. Kulturális tekintetben a mechanikus mérlegelések amúgy sem tökéletesek, hiszen azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy régebben a rövidebb időtartamú alap-, közép- vagy felsőfokú végzettség az akkori viszonyokhoz mérten ugyanúgy teljesnek volt tekinthető, mint a mai több osztály /évfolyam/ elvégzését igénylő iskolarendszerben. Foglalkozási tekintetben az 1941-os népszámlálás több - látszólag ki­sebb - módosítással mozditotta elő az állandóan napirenden lévő vagy időközben felmerült fogalmi problémák megoldását. A gazdasági aktivitá s szempontjából meg­maradt a népesség két nagy kategóriára - a keresők és az eltartottak csoport­jára - bontásának hosszú múltra visszatekintő gyakorlatánál. De a már 1930-ban megkezdett úton több tekintetben előrehaladt. Egyfelől következetesen külön vé­1 asztott a az újabban aktiv kereső cimen összefoglalt kategóriáktól az ú.n. inak­tiv keresőket, más szóval a tulajdonképpeni keresőktől a jövedelemmel, megélhe­tési forrással rendelkező egyéb - pl. nyugdijas, tőkepénzes, stb. - rétegeket. Ugyancsak fokozottabb következetességgel kisérelte meg felszámolni a további nyitott kérdéseket; többek között a segitő családtago k egyöntetűbb számbavcte­/llV lével és rendszeresebb, elvileg is helyesebb kimutatásával;' valamint a még 1930-ban is egyes rétegeknél egybefolyó ági és egyéni kategorizáláso k határo­zottabb szétválasztásával, a törpebirtoko s rétegek számbeli erejének pontosabb számbavételével stb J^^ A munkanélküliség 1941-ben a keresőfogalom hibátlan meghatározása szempontjából nem esett olyan mértékben és módon latba, mintsem tiz évvel előbb. - Megemlíthetjük még, hogy az eltartott kategóriából a " ház­tartás-vezető háziasszonyok " számát az ú.n. foglalkozás-demográfiai, feldolgozá­sok során törekedett az 1941.évi népszámlálás megállapítani. A további népesség-kategorizálásoknál fogalmi problémák nem merültek te-l • A nemzetiségi kérdésnek a számlálólapra való beiktatása új fogalommal gaz­dagította a népszámlálást; ugyanakkor kisebb törést is jelentett az addig tel­jesen homogén alapon nyugvó adatszolgáltatási gyakorlatban/ 1 1 ^ a zsidósághoz tartozásra és a vallásváltozásokra vonatkozó új kérdőpontok nem jelentették az alapkérdés fogalmi módositását, de politikai színezetűknél fogva károsan befo­lyásolták az adatszolgáltatók hangulatát és ezen a réven az adatszolgáltatás

Next

/
Thumbnails
Contents